Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Tordai Rita: A vasút mint érv a trianoni béketárgyalásokon 175 Szerzőink
Tordai Rita: A vasút mint érv a trianoni béketárgyalásokon Az önrendelkezési elvre való hivatkozása is kudarcot vallott abban a tekintetben, hogy az elcsatolandó területek népeinél népszavazás döntsön a hovatartozásról. Javasolták a népszavazást a Kárpátalján, Máramaros vidékén, illetve a Temesközben, de ezeket — minden bizonnyal félve az eredmények kimenetelétől — elvetették, csak Sopron esetében tettek eleget Wilson „kérésének", ebben a városban tarthatták meg csupán a népszavazást.57 A feltétel nélkül visszakövetelt területek természetesen a színtiszta magyar lakta települések voltak, s sok esetben járásszékhelyekről, vásárhelyekről van szó, tehát a köztük húzott határ gazdasági kapcsolatok szétrombolását jelentette. Apponyi szót emel a megmentésük érdekében: ha ezek a magyarok a határon túlra kerülnek, az etnikailag kevert népesség között övék lesz a kisebbségi státusz. Ha mindezt figyelembe vették volna a döntéshozók, a magyarlakta területek megmaradtak volna, s ezáltal a rajtuk futó vasútvonalaink is! Apponyi elmondhatta „védőbeszédét", ami állítólag meghatottságot váltott ki a konferencián résztvevőkből, de akaratukat mindenáron keresztül szándékoztak vinni. A küldöttség által beadott dokumentumokat azonban nem vizsgálták meg, a másik fél ilyetén „meghallgatása" tehát nem történt meg, amit a wilsoni pontok pedig előírtak. A vasút nem pusztán a gazdasági életben töltött be nélkülözhetetlen funkciót: a katonaság, a hadviselés szempontjából is felértékelődött a 19. század közepétől. A vasutak levágásával az egyébként is kritikus külpolitikai helyzetben a hadseregnek az országhatárokra történő mozgósítása, hadianyaggal, lőszerrel, élelemmel való ellátása komoly akadályokba ütközött. Az említett példákon keresztül szépen kirajzolódik, hogy a wilsoni elvek nem vertek gyökeret az európai kontinensen, eredeti céljai nem váltak befogadottá a nagyhatalmak között szövődött érdekviszonyok miatt. A vasút azon érvek között kapott helyet, amelyek a nagyhatalmak részéről hangzottak el annak ürügyén, hogy miért nem valósíthatóak meg azok az eszmék, melyeket az elnök hirdet. Ezzel együtt kiaknázták a vasút szerepét — mint a modern állam létfontosságú elemét —, amivel az újonnan létrehozott kisállamok életfunkciói biztosítottá váltak. Franciaország részéről a közép európai államokra építő politikának kettős célja volt: először egy olyan európai berendezkedés létrehozása, amelyben Németország és az újonnan létrejött Szovjetunió ellensúlyozzák egymást, ami a német kontinentális fennhatóság Európa keleti felére való terjesztésének, ezzel együtt pedig a bolsevista eszmék nyugatra áramlásának elejét véve valósul meg. Az egyik angol miniszter szerint Csehország határai azért alakultak úgy, ahogy — beleértve a döntően magyar ajkú népesség lakta területekkel —, mert egy „erős németellenes bástyát jelent Európa szívében". Másrészt törekedtek egy, a volt Monarchián belüli felosztásra, ahol az újonnan létrejött kisállamok gyűrűjében Magyarország egy gazdaságilag, infrastrukturálisan gyenge térséggé válik, 57 ROMSICS, 2005.144. 185
