Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)

Tordai Rita: A vasút mint érv a trianoni béketárgyalásokon 175 Szerzőink

Tordai Rita: A vasút mint érv a trianoni béketárgyalásokon nyai térségben elvágott néhány harmadrendű vasútvonalat, ezzel együtt a 20. század elejétől kialakulóban lévő kistérségi áruforgalmat. De ami még ennél is lesújtóbb volt, az az, hogy megszakadt a majd' 400 ki­lométeres Alföld-Fiumei Vasúttársaság folyamatos forgalma Nagyvárad román, valamint Szabadka, Eszék, Zágráb állomásainak jugoszláv határon belülre kerü­lése által. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy az ország közvetlen kapcsolata a fiumei állomással megszűnt és ezzel kikapcsolta a déli régiót valamint az alföldi mezőgazdasági és ipari termékeket a világkereskedelem vérkeringéséből. A jugoszláv államnak azonban szüksége volt erre, a már említett közép-európai vasúthálózat létrehozása miatt: Zenta és Csóka között 1921-re hidat emeltek a Tiszán, és az idevezető vonal megépítése kapcsolatot teremtett a jugoszláv és román hálózat között.45 Az egyetlen „épen maradt" határszakasz délnyugaton a Dráva, mint termé­szetes határ mentén húzódik. A Barcs-Gyékényes vonal miatt nem lépték át a folyót, ez — valamint a gólai állomás — Magyarországé maradt.46 Az osztrák-magyar határ Ausztria önállósulása következtében a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút végállo­mása került a határon túlra. Az osztrákok azonban a csornai vasútvonalra is igényt tartottak, Bécs élelmiszerellátásával érvelve. Szeptember 2-án feleltek erre a kérésre a nagyhatalmak és közölték az osztrák delegációval, hogy a csornai vonalat azért hagyták magyar területen, hogy Pozsony, „Morvaország nagy piaca", mind Ausztrián, mind pedig Magyarországon keresztül rendelkezzék kiúttal a tengerhez. Az így megszabott határon belül az ott élő lakosság etnikai és nemzeti jellege világosan mutatja Ausztriához való ragaszkodásukat, úgy­hogy népszavazás felesleges. Temperley47 ironikusan meg is jegyezte, hogy az osztrák kormány lelkesedése a népszavazásért 1919. augusztus óta elszállt. Apponyi Albert érvei a vasúttal kapcsolatban Természetesen elhangzottak érvek a magyar békedelegáció részéről is.48 Appo­nyi Albert,49 a küldöttség több nyelven folyékonyan beszélő vezetője 1920 janu­árjában Neuilly-ben Magyarország történelmi jogalapjaira, és etnikai elvekre 45 Palotás, 1990.44. « Uo. 45. 47 Harold William Vezeille Temperley (1879-1939), brit történész, egyetemi tanár Cambridge-ben. 48 Erre nézve: SZARKA, 2002. 49 Apponyi Albert, gróf (1846-1933), politikus, nagybirtokos, 1906-1910 között vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter, majd 1917-1918-ban ismét. Az első világháborút követő béketárgyalásokon le­mondásáig a békedelegáció vezetője, 1923-tól Magyarország fődelegátusa a Népszövetségben. 183

Next

/
Thumbnails
Contents