Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Tordai Rita: A vasút mint érv a trianoni béketárgyalásokon 175 Szerzőink
Szigorúan ellenőrzött vonatok tanúbizonyságot, kíméletes „bánásmódot" remélt a győztesektől, hangoztatva saját antantbarátságát és szakítását a Monarchia kormányzatával. Wilson elnökhöz 1918 novemberében intézett levelében Károlyi Mihály miniszterelnök a következőképp fogalmazott: „Ezek az emberek, Elnök Úr, az első perctől kezdve fenntartás nélküli, lelkes hívei azoknak az elveknek, melyeket Excellenciád a művelt emberiségnek hirdetett, s a nemzetközi élet egyedüli lehetséges és termékeny bázisát alkotják. Magyarország vezetői számára csak ez a tizennégy pont lehet egy méltányos és ésszerű politika szilárd és jogos alapja, s ugyanakkor a hazánkban már oly régóta fennálló belső problémák egyetlen megoldása."7 8 Károlyi miniszterelnök tehát — az amerikai elnök elveit alapul véve — bízott a jóindulatban, a jogerkölcsben és méltányosságban, abban, hogy Magyarországot nem sújtja túlzott büntetés, hiszen az 1918 őszén kitört őszirózsás forradalom után távozott az a régi vezető réteg, amelyik a háborúba sodorta az országot. Károlyi arra is felhívta a figyelmet, hogy Wilson elveinek érvényesítése azért is égetően szükséges, mert cseh és román fegyveres csapatok várnak a magyar határon arra, hogy az ország területre léphessenek. A magyarokkal szembeni Európa-szerte létező ellenséges hozzáállást azonban nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Az antanthatalmak elsődleges célja Németország és szövetségesei teljes meggyengítése volt, ezen felül tőlük jelentős jóvátétel követelése, valamint a soknemzetiségű birodalmak — mint amilyen a Monarchia vagy Törökország volt — megtörése. Ennek megfelelően a hatalmi politikára olyannyira jellemző módon, minden morál figyelmen kívül hagyásával, kizárólag nagyhatalmi érdekek mentén rendeztek számos kérdést, így Magyarország sorsát is, amelynek területe tekintélyes részére igényt tartott Jugoszlávia, az újonnan létrejövő Csehszlovákia és Románia egyaránt. A vasutak nélkülözhetetlen szerepe már a béketárgyalások kezdeti szakaszában felmerült, hiszen a korabeli modern szállítási és közlekedési lehetőségeket a „vasszekér" merítette ki. 1913-ra ugyanis — ahogyan Majdán Jánosnak a témát alaposan körbejáró alapvető tanulmányában* olvashatjuk — kiépült Magyarország teljes vasúthálózata és az maximális mértékig kiszolgálta a kereskedelmi, gazdasági és katonai élet kívánalmait. A román, csehszlovák és jugoszláv állam vezetői is nagyon jól átlátták a gazdasági szempontból kulcsfontosságú vasúti csomópontok szerepét, és ki-ki a maga újonnan kapott területén törekedett azok minél szélesebb körű birtoklására. A határvonalak megállapításánál éppen a vasúti csomópontok és vonalak elhelyezkedése volt az, ami részükről számos esetben (42%-ban!) indokolta térnyerésüket, nem egyszer ezt állítva szembe az elvileg alapelvnek számító nemzetiségi arányokkal. 7 Gróf Károlyi Mihály magyar miniszterelnök levele Woodrow Wilson amerikai elnökhöz. Bp., 1918. november 14. NyPL MD SchLC. A 128. Közli: Litván, 1978. 269-270. BARÁTH-GECSÉNYIKATONA-MÁTHÉ, 2008.395. 8 Majdán, 2002. 176
