Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
SÖPTEI Imre: A „dunántúli vasútkirály", Szájbely Gyula (1846-1932)
Szigorúan ellenőrzött vonatok badelvű választói 1887-ben meghívták jelöltjüknek.23 1892-től újra Kőszegen indulhatott és nyert is folyamatosan az 1905. évi szabadelvű pártkatasztrófáig.24 A vereség azonban váratlan volt számára és olyannyira zokon vette, hogy többé nem vállalt országházi szerepet, 1906-ban eladta rohonci birtokát25 még a környékről is elköltözött, a Zala vármegyei Nagyrécsén próbálta kárpótolni magát.26 Olyan otthonra azonban sem ott, sem többé máshol nem lelt, mint Vasban, úgyhogy ezen lépését egész hátralevő életében sajnálta.27 Jellemző, hogy 1919- ben, amikor úgy érezte, menekülnie kell Budapestről, Rohonc környéki ismerőseitől kért és többnyire kapott is segítséget.28 Életének további része eleinte továbbra is felívelő üzleti karriert, majd lassú, a politikai és gazdasági viszonyok változtával viszont egyre gyorsuló anyagi romlásról szólt. Hozzá kell tenni még ez is olyan szintű volt, hogy amikor 1918-ban, 72 éves korában, egész éves tevékenységét áttekintve leltárt készített, akkor éppen 13 vállalkozásban vitt elnöki vagy alelnöki tisztséget, összesen 81 ülésen elnökölt. Csak néhány példa: Háztulajdonosok Országos Szövetsége, Háztulajdonosok Forgalmi Vállalata Rt., Nagyváradi Leszámítoló és Jelzálogbank, Szombathely-Pinkafő HÉV Rt., Gyulafehérvár-Zalatna HÉV Rt., Varasd-Golubovec HÉV Rt., Garamberzence-Léva Vasút Rt., Magyar Telepitő és Parcellázó Bank Rt., Rohonci Takarékpénztár stb. Igazgatósági tagságainak számát nem is jegyezte, részvényeinek névértékét csak százezrekben tudta számolni.29 Élete során befektetései voltak bányákban (szén, kő, magnezit, kvarchomok, márvány), építőipari-, vegyi-, sör-, textil- és vasgyárakban, bankokban, takarékpénztárakban, erdőkben, komplett birtokokban, több bécsi illetve budapesti bérházban. Természetesen helyi érdekű vasutakban is, nemcsak a Dunántúlon, hanem szerte az országban, sőt Magyarország akkori határain is túl. Szájbely Gyula és a helyi érdekű vasutak A vasútépítésbe először a Kőszeg-Szombathely Helyiérdekű Vasút Rt. alapításakor kapcsolódott be. A vicinális vasútvonalakról szóló 1880. évi 31. törvénycikk az egyik legbiztosabb befektetésre adott lehetőséget, elsősorban a helyieknek és a szállításban érdekelteknek, de a külsősök is megtalálhatták számításukat. A törvény jóval olcsóbb pályák építését engedélyezte, mint a fővonalak esetében, a postai és távírdái kötelezettségeket elengedték, sőt a levelek és csomagok szállításáért fizettek is. Ráadásul 30 évre biztosítottak jó kamattal megegyező jöve» Sturm, 1888.301. 24 Söptei, 2004.444. 25 VaML KF Kt. 123/2000. 67. 25 Uo. 69. 22 Uo. 67. 28 Uo. 101-102. 28 Uo. 100-101. 148
