Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)

SÖPTEI Imre: A „dunántúli vasútkirály", Szájbely Gyula (1846-1932)

Söptei Imre: A „dunántúli vasútkirály", Szájbely Gyula (1846-1932) ben, a többit Pesten végezte.12 Egy rokonnál, Szentmihályi István ügyvédnél közben állandó munkát is kapott. Az abszolutóriumig eljutott, de az ügyvédi oklevelet soha nem szerezte meg, mivel Szentmihályit 1867-ben törvényszéki bíróvá nevezték ki13, aki az alig 21 éves rokonra bízta addigi ügyeit. Olyan fe­lekkel került ekkor kapcsolatba, mint gr. Széchenyi Ödön, vagy gr. Batthyány Ödön mostohafia, Todesco Lajos, akivel szorosabb viszonyba is keveredett.14 A rábízott birtokkezelési és peres ügyekből szép jövedelmet szerzett, olyannyira, hogy üzleti vállalkozásokba is kezdhetett. Sőt 1870-ben, ugyan először csak fele­részben, de megvette gr. Batthyány Gusztáv rohonci, a kastéllyal együtt járó birtokrészét. Társai később visszaléptek, így a teljes gazdaság az ő tulajdonába került,15 amelyet kisebb vásárlásokkal 1893-ra, 919 hektárosra növelt.16 1882-ben a Vas megyei virilis listán 25. helyen állt, 1807 forint egyenes adójával.17 1871- ben többhónapos nyugati utazást tett,18 a későbbiekben bejárta a Földközi-tenger nyugati medencéjét.19 Az 1873-as krach az ő üzleteit is érintette, ráadásul Todescoval való barátsága is megszakadt, a közös üzlet veszteségei okán, de ekkor derült ki az is, hogy Rohoncot immár egyedül használhatja. Ennek megfe­lelően jövedelmeit a birtok gazdaságának modernizálásával akarta egyre inkább emelni. Istállózó szarvasmarhatartást vezetett be Svájcból hozatott szimentáli állománnyal, amelynek már jelentős bevételei voltak a tejtermelésből is. Fejlesz­tette az erdőgazdaságot, amelyet közben nyugdíjba vonult apjára bízott, angol félvér lovakból álló tenyészete is nevezetes volt.20 Az országos politikai életbe 1878-ban került, amikor a kőszegi körzet or­szággyűlési képviselőjévé választották, szabadelvű, kormánypárti programmal. Újra mandátumot szerzett 1881-ben, mérsékelt ellenzékiként, aki az okkupáció miatti tiltakozása miatt lépett ki Szabadelvű Pártból,21 de nemsokára újra a kor­mány mellett állt, majd 1884-ben magasabb rendű pártpolitikai szempontból, két időszakra át kellett adnia kerületét Széli Kálmán, volt pénzügyminiszternek. Természetesen engedett a „kérésnek", sőt sok pénzt költve korteskedett is utódja mellett. Ennek kapcsán aztán nem éppen hízelgőén nyilatkozott a későbbi mi­niszterelnökről, mondván mikor megemlítette az általa tett befektetéseket, Széli „nagyúri módon azt mondta nem kíváncsi rájuk". 22 Amelyet természetesen Szájbely erősen sérelmezett. A felsőőri kerületben vigasztalódott, amelynek sza­12 Uo. 6-7. 13 1884. június 9-én kúriai bíróként kapott révfalusi előnevet. KEMPELEN, 2001. 14 VaML KF Kt. 123/2000. 6., 8. 15 Uo. 8. 16 Balogh, 1898; Eddie, 1999.202. 17 VaML Vir. listák, 1882. 13 VaML KF Kt. 123/2000. 9. w Uo. 42. 20 Uo. 9-10.; Balogh, 1898.423. 21 Sturm, 1888.301. 22 VaML KF Kt. 123/2000.13. 147

Next

/
Thumbnails
Contents