Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
SÖPTEI Imre: A „dunántúli vasútkirály", Szájbely Gyula (1846-1932)
Söptei Imre: A „dunántúli vasútkirály", Szájbely Gyula (1846-1932) ben, a többit Pesten végezte.12 Egy rokonnál, Szentmihályi István ügyvédnél közben állandó munkát is kapott. Az abszolutóriumig eljutott, de az ügyvédi oklevelet soha nem szerezte meg, mivel Szentmihályit 1867-ben törvényszéki bíróvá nevezték ki13, aki az alig 21 éves rokonra bízta addigi ügyeit. Olyan felekkel került ekkor kapcsolatba, mint gr. Széchenyi Ödön, vagy gr. Batthyány Ödön mostohafia, Todesco Lajos, akivel szorosabb viszonyba is keveredett.14 A rábízott birtokkezelési és peres ügyekből szép jövedelmet szerzett, olyannyira, hogy üzleti vállalkozásokba is kezdhetett. Sőt 1870-ben, ugyan először csak felerészben, de megvette gr. Batthyány Gusztáv rohonci, a kastéllyal együtt járó birtokrészét. Társai később visszaléptek, így a teljes gazdaság az ő tulajdonába került,15 amelyet kisebb vásárlásokkal 1893-ra, 919 hektárosra növelt.16 1882-ben a Vas megyei virilis listán 25. helyen állt, 1807 forint egyenes adójával.17 1871- ben többhónapos nyugati utazást tett,18 a későbbiekben bejárta a Földközi-tenger nyugati medencéjét.19 Az 1873-as krach az ő üzleteit is érintette, ráadásul Todescoval való barátsága is megszakadt, a közös üzlet veszteségei okán, de ekkor derült ki az is, hogy Rohoncot immár egyedül használhatja. Ennek megfelelően jövedelmeit a birtok gazdaságának modernizálásával akarta egyre inkább emelni. Istállózó szarvasmarhatartást vezetett be Svájcból hozatott szimentáli állománnyal, amelynek már jelentős bevételei voltak a tejtermelésből is. Fejlesztette az erdőgazdaságot, amelyet közben nyugdíjba vonult apjára bízott, angol félvér lovakból álló tenyészete is nevezetes volt.20 Az országos politikai életbe 1878-ban került, amikor a kőszegi körzet országgyűlési képviselőjévé választották, szabadelvű, kormánypárti programmal. Újra mandátumot szerzett 1881-ben, mérsékelt ellenzékiként, aki az okkupáció miatti tiltakozása miatt lépett ki Szabadelvű Pártból,21 de nemsokára újra a kormány mellett állt, majd 1884-ben magasabb rendű pártpolitikai szempontból, két időszakra át kellett adnia kerületét Széli Kálmán, volt pénzügyminiszternek. Természetesen engedett a „kérésnek", sőt sok pénzt költve korteskedett is utódja mellett. Ennek kapcsán aztán nem éppen hízelgőén nyilatkozott a későbbi miniszterelnökről, mondván mikor megemlítette az általa tett befektetéseket, Széli „nagyúri módon azt mondta nem kíváncsi rájuk". 22 Amelyet természetesen Szájbely erősen sérelmezett. A felsőőri kerületben vigasztalódott, amelynek sza12 Uo. 6-7. 13 1884. június 9-én kúriai bíróként kapott révfalusi előnevet. KEMPELEN, 2001. 14 VaML KF Kt. 123/2000. 6., 8. 15 Uo. 8. 16 Balogh, 1898; Eddie, 1999.202. 17 VaML Vir. listák, 1882. 13 VaML KF Kt. 123/2000. 9. w Uo. 42. 20 Uo. 9-10.; Balogh, 1898.423. 21 Sturm, 1888.301. 22 VaML KF Kt. 123/2000.13. 147