Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal
Szigorúan ellenőrzött vonatok olyan számban fordult elő, feljogosít arra, hogy azt a következőkben elősorolt és bemutatott okokra vezessem vissza, amelyeket személyesen tapasztaltam: • 1-ször: A vasúti munkások rossz és hiányos élelmezése éppen olyan megfeszített munkánál, annál is inkább, hogy a tél folyamán még azt is nélkülözték. • 2-szor: Azoknak hiányos és piszkos öltözése — ez olyan mérvű, hogy néhány személy teste mezítelenségét is alig tudja takarni. • 3-szor: Megfelelő és tágas lakások hiánya. Ugyanis ha sokan már egész nap dolgoznak, vagy ha egész nap a faluk utcáin kóborolnak koldulva — éjszakára nincs más hajlékuk, mint egy kocsiszín, istálló, mások egy kicsiny közös szobát bérelnek, hol rendszerint 10-12-14 személy, gyakran még nem szobatiszta kisgyerekkel együtt lakik, melynek fűtése sincs, ezért az ilyen lakások szellőzését gondosan elzárják — majd. • 4-szer: Ennek az osztálynak tagjainál túlnyomórészt az egyetlen lelkesítő a pálinkafogyasztás. Ezek az itt felsorolt tényezők azonban nem merítik ki azokat az okokat, melyek az egyes itt előfordult betegségekhez vezettek. A legtöbb beteg teljes átfázással, vagy rossz élelmiszerek fogyasztása nyomán kimerült szervezetük által nagyon könnyen felszedett egyéb betegséggel, sokan súlyos lázzal kísért reumás betegen érkezett a kórházba.. A vasútépítés földmunkáit Socup és Bikess vállalkozók végeztették munkásaikkal. A munkahelyek közelében, Mosonban, Zurányban, Pándorfaluban is létesítettek kórházat, amelyeket az előfordult nagymérvű megbetegedés után a megyei hatóság megvizsgáltatott. Siralmas eredménye lett ennek a vizsgálatnak. A mosoni kórházban 30 beteg számára készítettek helyet, a betegek kezelésével — ha épp azon a területen dolgoztak — dr. Julius Welsch helyi orvost vették igénybe a vállalkozók. A vizsgálatkor egyetlen beteget sem találtak benn (1855. április 25.). A zurányi kórházat 8 beteg számára rendezték be, ugyanakkor annak környékén átlag 12 ágyas kórházat rendeztek be a vállalkozók, úgy, hogy azt a nezsideri szolgabíró szerint 16-20 ágyra is kiegészíthették. Orvosi szolgálatát Josep Pfoler „sebészorvos és szülész" látta el. Böhm nezsideri szolgabíró 1855. május 30-án ott ismét ellenőrzést tartott, s jelentésében írta: „... úgy tapasztaltam, hogy sok munkás berúgott és a parndorfi vasúti kórházba hozták." 1855 májusában a Parndorf körül dolgozó munkásokat nem csak a részegség, de a tífusz is sorra döntötte le lábukról. A megyei orvos is ellenőrzést tartott a járvány kapcsán a parndorfi vasúti kórházban. Nyomorúságos kórházat talál: kétablakos, 26 láb hosszú, 15 láb széles szobát egy szűk udvarban, amelyben 9- 10 matracos, vagy szalmazsákos fekvőhelyet lehet felállítani. Nincs külön helyiség a fertőző betegek elhelyezésére, ezért a vállalkozót azonnal külön tífuszos 114
