Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal sabbnak látszik. A magas udvari kancellária ezeket a módosításokat engedélyezte". A pályaépítés előre haladtával 1844. október 7-én került a vasút ügye ismét Moson megye közgyűlése elé. A vasúttársaság ugyanis levélben kérte a megyét, hogy engedélyezze, hogy vasútállomását, a pályafőt és raktárát Bruck város magyar területén lévő birtokán építhessék meg, közelebbről, hogy az ahhoz szükséges földterületeket az 1836. évi 25. te. alapján kisajátíthassa. A közgyűlés azonban azzal az indoklással, hogy a vasúttársaságnak magyar építési engedélye nincs, így a törvényt nem alkalmazhatja, elutasította a kérést. 1845. január 10-én a vasúttársaság megismételte kérését, s azt részletesen megindokolta: „A Bécs-Gloggnitzi részvényes vasút társaság csak Bécstől Lajta Bruckig lévén vasút építésére kegyes cs. kir. szabadalommal felruházva: még szándéka és tervei nem terjednek oda ezen pályavonalt Magyar-országba is vinni; hanem csak a vonal végpontját következőleg pályafőt szándékozik Bruck városának magyar-országi birtokára helyezni, mert • először: a társaság mérnökeinek alulírott igazgatósághoz benyújtott tudósításaiból kiderül, hogy a Bruck városi osztrák földön pályafő s egyéb raktári épületeknek vagy alacsony víz- és posványlepte földre kellenék esni, mi által a társaság építési költségei tetemesen fellebb rúgnának, vagy a várostól oly távol földekre esnének, hogy a várossal kívánatos kapcsolat s összeköttetés megszakasztván, a várostól a pályafőig mind az utazók, mind pedig az áru czikkek kocsin lennének szállítandók, miáltal a közlekedés sebességére számított czél lenne letévesztve, s a szállítás költségei — a vállalkozó társaság kárával — növekednének, • másodszor: Azt kívánja a magyar országi azon fuvarosoknak — kik áruikat Bruck-tól vaspályán szándékoznak Bécsbe szállítani —, hogy a határszélen s az ezen kiállandó s csak az azokat kiállottaknak ösméretes kín — teljesen harminczad s vámkezelésekhez átmenni kéntelen ne legyen; hanem áruikat a magyar földön, a pályafőben érkeztével lerakhassa, s azonnal visszafordulhasson. Az illképpen elrendezett pályafő mellett a részvényes társulat azt reméli, hogy miután a harminczad s ausztriai hatósági és Bécsi vámvonali vám ügyek elintézése egyedül a társaság gondjai közé fogna tartozni, szállítási bizományai Brucktól Bécsig jóval szaporodnának, s nélkül, hogy a magyar fuvarosok vesztenének mint hogy ezek Brucktól azonnal újabb rakodásért visszafordulván, míg Mosonytól Bécsig két szállítást tehetnének, azon idő alatt Mosonytól bruckig még rakodással forulhatnak meg; mi által az ezekre látszólagháramolhatandott kár nem csak megtérül, de sőt a vonó marháknak — kurtább leendvén a rakodott terhes szekérrel teendő út inkább eszközölhető megkémélltetéséből világos hasznuk szülemlék. Ehhez járul 103