Katona Csaba: „Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam.” Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. 5. kötet (Győr, 2008)

III. „Egy polgár vallomásai"

tátik, mely mintegy helyettesíti a hiányt, és így a mondás személy nélkül csak­ugyan semmi szerepet játszik. Példának okáért, ha egy kárpit hátuljából megszó­­lamlana akár Csányi Elek, akár Kupricz úr, önre egyik sem volna behatással, becses személy ismerete nélkül. Be szeretnék én e téma körül önnel egy kis hosz­­szabb disszertációt tartani, mit írásban tenni lehetetlen, nem tudhatván előre ön újabb példáit. Ön előtt feltűnt rejtvényt bizonyommal igazolva, mindent tudtom nélkül írám, s épp azért nem találhatja el ön azt. De nem is törje felette fejét, nem sokat érő lehet, én soha sem voltam rejtvények írója vagy találgatója, hiszen én őszinte és nyílt vagyok, és az akarok láttatni is. Hogy a fő- és rezidensváros melletti Hietzinget ön oly nehezen találná ki, azon kétlem — s hogy az említett magas személy képet egy gróf Hugonnayra akarja átderiválni, csodálom. Ha ez utóbbit gondoltam volna, bizonyára nem éltem volna a fentebbi szóval. Előttem valaki azért, mert neve előtt gróf vagy báró vagy herceg áll, nem valamely magas. Én kit-kit csupán belbecsétől mérek és ítélek, de kiváltképp a fentebb elősorozott címeresekét, kiket csak a sors és a vakszerencse állít oda, és állását csak én kartársaimmal contenírozzuk,211 oly­annyira, hogy ha mi elbocsátjuk a gyeplőt, alantabbra esnek, mint gondolják. Mindezzel én távolról sem akarok ön által felhozott gróf Hugonnaynak derogál­ni, én őt legkevésbé sem ismerem, és ottaninál egyébkor nem is láttam, véle nem is társalgottam, hanem csupán önre nézve kívánom megjegyezni, hogy énnékem a magas személy körül más nézetem van. Én meghiszem, hogy önnek már több gr. vagy b. előbetűkkel jegyzettek nyújthaták kezeiket, és hogy ön mégis hideg marada irántuk — ám ebből még nem következik, hogy ön örökké hideg marad és maradhat. Én is önnel e tárgyra nézve egy elvben vagyok, tudniillik, hogy semminemű külérdek által nem fo­gom engedni magamat meghódítani. Önre nézve a kimondott elv [...] hatású, mivel önnek sokoldalú, szép mű­veltsége, de tán némileg rokonai és önnek szabad akarata a fentebb kimondott elv követésében gátolhatják. Sőt én magam is átlátom, hogy önnek rezignáció nélkül, a fentebbi elvet követnie nem lehet. Ki is nyújthat oly tágas és fényes kört ön szép tulajdonságai és műveltsége kimutatására, mint egy gróf, báró vagy herceggel címerezett név és lény? Eszerint csodálom is ön hidegségét, de tán, mélyen tisztelt Etelka, valamely egyéb is volt a dologban? Én azt azonban nem fürkészgetem, hiszek én ön sorainak és mondásainak. Ön említést tőn a megismerésről, én felette örvendek rajta, hogy ön engemet — mint írá — közelebbről kíván megismerni. Én úgy hiszem, minden közelebbi megismerésnél szükséges a kölcsönös bizalom is, mely által félrevettetnek min­den balmagyarázgatások, álhiedelmek, elkáípitozások és a kitűzött tárgy tiszta fényében áll elő, ugyanazért csak őszinte kölcsönös bizalom legyen fő alapja a megismerésnek. 211 Számítsuk be, vesszük számításba (francia). 91

Next

/
Thumbnails
Contents