Katona Csaba: „Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam.” Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. 5. kötet (Győr, 2008)
III. „Egy polgár vallomásai"
vélem, miképp önmaga magával sem képes elhitetni azt, hogy én ön iránt félreértésből, tréfás-csípősen, majdnem kissé gúnyolólag mint ön írá, válaszolhattam volna. Önnek eszméi sokkal központosabbítottak, mint az enyémek, ki gyakran egy óra alatt 5-6 tárggyal is foglalatoskodom, de azért nyílt sisakkal merészlenék önnel a gyakorlati életben a síkon megjelenni. Nur nichts für Ungut!208 Önnek elismerem én sok szép tulajdonait, csakhogy a teória különbözik a gyakorlattól. Egyáltalában becses soraiból igen kitűnik az, hogy az én válaszom értelmét ön egyoldalúlag magyarázgatja, és ha tán némi helyeken, akaratom ellen is, ön valamely kétességre talál, azt az én megrovásomra teszi ki. Higgye el, ön, mélyen tisztelt Etelka, hogy se természetem, se szokásom a szőrszálhasogatás vagy félreértés, balmagyarázgatás. Örvendek, ha valaki engem megért megismer, egyébiránt mindenkor tapasztalhatni, hogy dámáink igen gyakran és gyorsan a némberi gyöngéd érzéssel és felfogással ki szoknak bújni a hátulsó kapun. Pedig igen sokszor nem úgy áll a dolog, mert én tapasztalásból szólva úgy látom, hogy egy eszes és jellemes nő lelke az egész háznak, legyen bár a férjnek sok másban tízszer több felfogása és tapintata. Megbocsásson, mélyen tisztelt Etelka, ön előtti mentegetéseimet a válaszolásra nézve, mivel újonnan kinyilatkoztatni kénytelenítem, hogy én az ily alakbani válaszolásokban csakugyan járatlan vagyok, és hogy ön jártasabb, saját vallomásán kívül, mutatják becses sorai. Nem mintha én azon gondolatban volnék, miképp ön, tudja a jó Isten, mennyi billet doux-t209 írt volna életében, mint Ön írá nékem. E gondolat távol légyen tőlem, hanem mivel ön több rendbeli barátnéjával, atyafiaival, egykori volt tanítóival levelezésben, hanem persze csak barátságosban, állván, sokkal könnyebben esik a levelezés és nem szükséges az elnézés önnél. De annál szükségesebb nálam, ki egy komoly pályán állva, míg a fentebb elősoroltak és e papír szélei210 is zavarba hoznak és elfogottá tesznek, ide járulván még a kiszabott írásmód is, tudniillik az első gondolatok leírása és tudja az ég, mi! Ön becses levele elején engem igen sokat tudónak kanonizál, írván: „Mivel pedig ön, (azaz én) tudja, hogy szerelemi viszonyban soha férfiúval nem állottam, sőt még ily tiszta baráti viszonyban, mint Önnel, azaz vélem (ez igen kedves) satöbbi, satöbbi." Kérem önt, mélyen tisztelt Etelka, mindezt én honnan tudhatnám, ön nékem a fentebbieket mind mondá, mind írá, tehát én hiszem, hiszem pedig annyival inkább, mivel ön őszinte kíván látszatni, sőt tán az is! Az előbbeni válaszomban kijelentett nyomtatás, írás és mondás közti különbséget igazolják a mindennapi példák: a sajtó tilalma, a reformok, ki nem vévén az ön által felhozott példát is, hol szinte a mondat mellé személy is kíván-208 Csak ne vegye zokon! (német). 209 Édes levelet (francia) — itt: szerelmes levelet, érzelmes levelet. 210 Tudniillik Szekrényessy József Etelka anyjának halálát követően a kor szokásának megfelelően fekete, azaz gyászkeretes levélpapírra írt. Ugyanakkor szokás volt a levelet lezáró vörös, ún. spanyolviaszt is feketére váltani. (Sz. A.) 90