Katona Csaba: „Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam.” Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. 5. kötet (Győr, 2008)

II. „Én írok levelet magának."

helyeslek. Azonban engedje arra figyelmeztetnem önt, hogy azon állításom: miként ön kissé hirtelen, annál erősebben áll, mert hideg fontolással ön ezt nem cselekedte volna. Azonban önnek őszinte szerelme hozzám vala ennek okozója, s így én feledve a történtet, még inkább bocsánatot kérek öntől, hogy már annyit mondottam e tárgy felől, s csak a sorsot tarom bűnösnek mely okozá, hogy ön ily confus109 volt. Én önt tíz órakor vélém elutazottnak, s éppen azért bántam, csodáltam, hogy éppen semmit sem hallottam. Édesanyám éppen semmit se vön észre, mivel ő önnek elmenését beszédem miatt nem hallhatá; én pedig csak azt mondám, hogy a leány éppen bejött, s így ő — úgyis kissé lankadt és álmos lévén még — ebben megnyugodott. A mi a paralellizálgatást110 illeti, én ez ellen éppen annyi­ra kifogást teszek, mint ön „az írásmód iránti regulaszabás" ellen. Der Krug wird so lange zum Wasser getragen, bis er bricht.111 S most én is jó éjszakát kí­vánok önnek, mivel anyám, kinek — noha már fél óra éjfél után — mondám, hogy csak tíz az óra, mégis már lefekvéshez unszol. O eddig aludt, s éppen kis mandulatejet nyújtottam neki. Álmodjon kedvesen! Hétfő, 16-án. Válasza folytatásának mindjárt kezdetén ön nékem igen nagy örömet csinált. Gyermekség talán tőlem — ön írá volt, „újólag 8-tól szobámba" s kijobbította, s 9-est csinált a 8-asból. Lássa, én ez őszinteségnek, hogy még ez apróságban sem akart ön engem megcsalni, rendkívül örvendtem. S valóban, a kölcsönös bizalom köztünk annyira is menjen, hogy még ily ap­róságokban se mondjunk többet, mintsem igaz. Ami volt, nincs többé! Telegrá­­funk is divat hőse — s hűsége fogytában van!112 Ami a szerenádot113 illeti, annak én valóban igen örvendtem; nem mintha első lett volna éltemben, s így tán új­donsága által örvendeztetett, hanem, mivel örvendtem, hogy ön hozta. Dem Wert einer Gabe vermehrt der Geber.114 Ön mondja: „A mondottakat nem kell félreérteni." De valóban nem! Ön pe­dig ezt tette! Én szerénységből írám önnek, miért excusálá magát amaz estei táncért? Hogy én magamat nem találom érdemesnek arra, hogy ön nekem mula­tozásait áldozza, s pedig azért nem tartom magam érdemesnek erre, mivel én önnek semmi kárpótlást, azaz equivalentet115 adtam még eddig — de a kárpót­lást nem mutatott figyelméért, hanem tán teendő áldozataiért. Ön, tudja Isten, mily okot akar ezen mondásaim alapjául felhozni! Ezen félremagyarázás nem volt szép öntől s fáj nékem. Ön azt találja, levelemben következetes nem valék. De nem látta ön, hogy én egy hétnél tovább írtam önnek, s nem tudja ön, hogy mi némbereknek szeszélye-109 Zavart (latin). 110 Hasonlítgatást, párhuzamok vonását (görög). 111 Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik (német). 112 A holdat nevezte kettejük telegráfjának egyik levelében Szekrényessy, Id. alább! 113 A Szekrényessy által adott, már többször említett füredi szerenád. 114 Az ajándék értékét az ajándékozó szabja meg (német), us Egyenértékűt (angol) — itt: semmit nem adott cserébe. 61

Next

/
Thumbnails
Contents