Katona Csaba: „Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam.” Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. 5. kötet (Győr, 2008)

Bevezető (Katona Csaba)

Bevezető A tavalyi év során a Mediawave Alapítvány gondozásában Slachta Etelka naplóinak XIV-XV. kötetei láttak napvilágot a korábban megjelent III—XIII. után.1 Ennél több — leszámítva a Slachta család Sopronba költözését megelőzően kelt, jórészt még gyerekfejjel írt I­­III. köteteket — nem maradt fent, Etelka naplójának lapjai első ter­hessége fokozott előrehaladtával, 1843. május 11-től üresen marad­tak. A XIV. és XV. kötet a menyasszony, majd fiatalasszony Etelka bejegyzéseit tartalmazza: az első néhány napról szóló sorait még Sopronban vetette papírra, majd az út leírását követően a Pesten eltöltött első hónapok emlékeit lapozhatjuk fel. Etelka és szere­tett/ gyűlölt barátnője (egyben unokatestvére), Baumgarten Mária bárónő, régi ismerősüknél, Lovász kancellár özvegyénél lelt kvár­télyra, ahol Etelka 1842. május 11-én kötött házasságáig élt: ekkor­tól férjével, Szekrényessy Józseffel az Úri utca (a mai Petőfi Sándor utca) 7. szám alatt található házban lakott. A történet fonala — pontosabban a napló — azonban kétszer már korábban is megszakadt: 1842 márciusában bő fél év elteltével kacérkodni fogok vele." Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1838-1840. Első kötet. A naplót közreadja: Katona Csaba. Győr, 2004. 1-142.; „... kacérkodni fogok vele." Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 március-december. Második kötet. A naplót közreadja: KATONA CSABA. Győr, 2005. 1-168.; „... kacérkodni fogok vele." Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december-1841 augusztus. Harmadik kötet. A bevezetőt írta, a naplót közreadja, jegyzetekkel ellátta és a mutatót készítette: KATONA CSABA. Győr, 2006. 1-198.; „... kacérkodni fogok vele." Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843. Negyedik kötet. A naplót közreadja, jegyzetekkel ellátta, a bevezetőt ír­tak, a személy- és helynév mutatót készítette: Katona Csaba. A jegyzetek egy részét, valamint a családtörténeti bevezetőt írta: SZEKRÉNYESSY ATTILA. Győr, 2007. 1-176. (E négy kötetre az aláb­biakban csupán a kötetszám megadásával — I., II., III., IV. —, illetve az idézett naplóbejegyzés dátumával hivatkozom.) A napló első, erősen kivonatos megjelenítése: Zadjeli Schlactha Etelka soproni naplója 1838-1842. S. a. r. és jegyz.: CSATKAI ENDRE. Sopron, 1943. 1-155. Ahogy a koráb­biakban, úgy ezúttal is támaszkodom a Csatkai Endre által jegyzett kiadásra, igaz, jóval kevésbé, mint eddig, lévén, hogy a most felidézett események döntő hányada nem Sopronhoz, hanem Ba­­latonfüredhez és Pesthez kötődik. Etelkára nézve még: KATONA CSABA: Napló és írója. Egy lány balatoni „szerelmei" 1841-ben. Női sorsok a történelemben. Fel. szerk.: MÓZER IBOLYA. Szombat­hely, 2002. (Partes Populorum Minores Alienigenae, 7.) 201-230.; KATONA CSABA: Slachta Etelka soproni úrileány balatonfüredi nyara 1841-ben. Füredi História, 5. (2005) 2. sz. 2-3.; Gyáni Gábor: Női identitás egy reformkori napló tükrében. Évek és színek. Tanulmányok Fábri Anna tiszteletére hatvanadik születésnapja alkalmából. Szerk.: Steinert Ágota. Bp., 2005.33-40.; Katona CSABA: „Ó, tovább kellett volna Önnek Pesten maradni!" A reformkori Pest emlékezete Slachta Etelka napló­iban. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv II. Főszerk.: Á. Varga László. Bp., 2007. 387-408. 5

Next

/
Thumbnails
Contents