Katona Csaba: „Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam.” Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. 5. kötet (Győr, 2008)

IV. Utójáték

A bérleti díj 22 000 forint volt, a ráköltés ennek mintegy a felét tette ki. A vállalkozás annyit hozott, mint korábban az ügyvédkedés, a háztartást ugyanúgy vezettük tovább, mint korábban, de amikor lejárt a bérlet, nem térült meg a 16 000 forint, amit befektetett. 5-6000 forintot elvesztett a bútorokon, törülközőkön, ágyneműn és egyebeken, amit nagyon olcsón kellett eladnia.

Unokatestvérem, báró Hauer István335 abban az időben Albrecht főherceg336 mellé volt beosztva a civil ügyek intézésére. Rábeszélte férjemet, térjen vissza a megszokott életpályájához, aki ennek következtében belevetette magát az osztrák jog tanulmányozásába, szerencsésen levizsgázott és császári királyi nyilvános közjegyző lett.3371861-ben az országgyűlés338 ezt az intézményt, amely olyan jól szolgálta a nagyközönséget, mint Bécsből érkezettet, elutasította. Ettől a naptól kezdve a nagy fejetlenség következtében lépésről-lépésre közeledett a romlás. Férjemnek az irodáját át kellet volna és át is tudta volna ügyvédi irodává alakítani. De nem volt többé bátorsága hozzá, hogy saját lábára álljon. Társat keresett, de nem talált olyat, aki becsületes lett volna vele.

Ismét bérleti szerződéshez fordult! A budai Bruck fürdőt bérelte ki évi 24 000 forintért, a ráköltés ennek több mint fele volt, ezen kívül építette, szépítette, ami megint csak 12 000 forintba került. Egy esztendővel később Heinrich doktor339 megvásárolta a Rácfürdőt.340 A legnagyobb luxussal rendezte be, még négy házat vásárolt hozzá, három gőzgépet állított munkába és az összes vizet elszivatytyúzta a forrásból férjem elől. Férjem tönkrement.

Csekély veszteséggel megúszhatta volna, de rosszul értelmezett kíméletből eltitkolta helyzetét, túlságosan bízott a vakszerencsében is, ami odáig szárnyán hordozta. Maga is tanácstalan lévén, nem kért a régi, hű barátoktól sem tanácsot, akik, mivel nem voltak érintettek, nyugodtan tudták volna szemlélni a tényállást — és mint ahogyan később az első jogászok biztosították róla — a szerződést teljes joggal fel lehetett volna bontani.

szinten tartása céljából kibérelte és rendbe hozatta a lóversenyteret, valamint a Császárfürdőt, ahol rövid idő leforgása alatt országos hírű bálokat és kultúrprogramokat szervezett. Telente a fővárosi értelmiség gyűlhelyét pedig háromemeletes házának szalonja, az ún. Szekrényessyszalon képezte. (Sz. A.)

335 Hauer István báró (1811-1875), Hauer József báró és Sigray Zsófia (Sophie) grófnő fia, Etelka unokatestvére.

336 Habsburg-Lotharingiai Albrecht főherceg (1817-1895), I. Ferenc József nagybátyja, 1851-1860 között Magyarország főkormányzója.

337 Szekrényessy József volt az első magyar közjegyző, övé volt a belvárosi királyi közjegyzőség, amely állás roppant jövedelmezően működött. (Sz. A.)

338 1848-1849 után 1861-ben ült össze először az országgyűlés, de végül augusztusban az uralkodó, mivel a tárgyalások eredménytelenek voltak, feloszlatta azt.

339 Heinrich Nepomuk János (1818-1888), orvos, fürdőtulajdonos.

340 Heinrich Nepomuk János 1860-1865-ben, a Rácfürdő új tulajdonosaként Ybl Miklós tervei alapján újíttatta fel a fürdőt.

135