Katona Csaba: „Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam.” Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. 5. kötet (Győr, 2008)
IV. Utójáték
A legszomorúbb az volt a dologban, hogy férjem teljes apátiába süllyedt. Nyolc éve szellemileg halott a családja számára.341 A legnagyobb erőfeszítéseket is megtettem, hogy megmentsem, amit még lehet. Ez egy szomorú és hosszú történet, kedves Gyula, túl hosszú ahhoz, hogy egy levél kereteibe szorítsam. Egyszer, ha meglátogatom önöket Zentelkén,342 kedves gyermekeim, egy árnyas tölgyfa alatt leülünk a gyepre, és akkor látja, milyen erőt adott a természet az anyai szívnek. Hogy a törékeny asszony szíve ott, ahol a gyermekei jelenéről és jövőjéről van szó, erősebb, acélosabb, bátrabb és kitartóbb, mint a férfiaké. Elbeszélésem keserűségét tompítja az, hogy a levegő tiszta, az ég kék és köröskörül ezt az áldott csendet csak a madarak vidám éneke és a szorgos, repkedő bogarak zümmögése töri meg. Nos, kedves Gyula, nyolc nehéz esztendő vizsgáját tettem le. Megerősítettek abban a hitemben és meggyőződésemben, hogy az emberi akarat nagyon sokat, csaknem mindent elérhet. A férjem a vagyonomat különböző ingatlanok vásárlására fordította, ma 50- 60 000 forint értékű fekvő jószágom van.343 Ha a jó szerencse is úgy akarja, talán elélek addig, hogy mindegyik leányomnak 10 000 forintot tudok adni, de még évek telhetnek el, mire a telkeket el tudom adni, akkor halálom után kapják meg ezt az összeget. Fiaim keveset kapnak. De férjemnek van két bátyja, az egyikük gyermektelen özvegy, a másik sose nősült meg. Férjem úgy véli, hogy mindketten — egyéb unokaöccseik mellett — fiainkról is megemlékeznek majd végrendeletükben. Ez némiképp kiegyenlíti azt, hogy fiaim az apai vagyon elvesztése miatt kevesebbre számíthatnak. Tehetséges, jó fiúk, mindegyikük ki fogja tudni harcolni a maga helyét.344 341 Az érzelmileg erősen túlzó kifejezés csupán az egykori roppant és átlagon felüli agilitás csökkenését jelenti. Ezt bizonyítja Szekrényessy József még a levélírás pillanataiban is meglévő közcélú, illetve magánjellegű munkássága (az Újpest község képviseletében betöltött szerep, kórházalapítási fáradozásai, irodalmi tevékenysége, a megvalósuló sajátcélú pesti bérpalota építési programjai, a közlekedési vállalkozás alapítása stb.). (Sz. A.) 342 Zentelke, község Kolozs vármegyében, 1968-ban egyesült Kalotaszentkirállyal (Sáncraiu). 343 Etelka immár többedszer, minden reális alap nélkül aggodalmaskodott családja anyagi helyzete felett. Az 50-60 000 forintos leányági vagyon két életben lévő leányra kivetítve rendkívül jelentős summának minősült. Ebbe az összegbe Etelka nem számította bele a jelentős újpesti Szekrényessy-birtokot fényűzően berendezett kúriájával, valamint vállalkozásaik (sóderbánya, házbérek, lóvasút stb.) rendszeres hasznát. Az asszony elszegényedéstől való félelme ily módon minden alapot nélkülözött. Ennek ellenére bizonyára lelkileg nehéz volt feldolgozni, hogy férje az 1873. évi nagy bécsi tőzsdekrach idején rövid idő alatt „százezreket veszített" vagyonából. (Sz. A.) 344 Etelka fiai valóban megállták helyüket az életben. Béla (1845-1890) százados hadbíró, királyi tanácsos, Kálmán (1846-1923) „az úszás apostola" néven hazai és nemzetközi hírre jutott férfiú volt. Mint repülőgép-konstruktőr úttörő kísérleteket végzett e téren, korát meghaladva önálló repülőgépeket alkotva (az erőgép kifejezés is tőle ered). Dzsidás kapitányként végigharcolta Európa hadszíntereit, őt tekintik az első magyar úszónak, 1880-ban ő úszta át elsőként a Balatont Siófok és Füred között. Megteremtette a hazai sportirodalmat és ő alapította az első magyar 136
