Katona Csaba: „Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam.” Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. 5. kötet (Győr, 2008)

IV. Utójáték

akartam Margittól330 elrabolni, ezek az övéi voltak — a jó gyermek számára ez a néhány óra valóságos költészet volt, olyan órák, melyek öreg korában is frissítőén visszhangzanak benne, az élet viharai mellett. Hogy lehetett volna hozzá szívem, hogy elraboljam önt Margittól, azért, hogy hétköznapi dolgokba vonjam önt bele, hogy a mindennapi kenyér prózájáról beszéljek önnel akkor is, ha testnek és léleknek ez egyaránt fontos, annyira, hogy az Úrhoz intézett imában is helyet és említést kap. A legnagyobb ember, a legnagyobb filozófus331 is meg volt győződve ennek a prózának megkerülhetetlen szükségességéről, és még ha negyven napon át a sivatagban gyökereken élt is,332 a vegetáriánusok bosszantására egy másik alkalommal nagy mennyiségű halat és kenyeret adott. 333

Apám minden tekintetben a legkiválóbb személy volt, akit valaha ismertem. Kilenc éven át a bácskai kamarai uradalmak adminisztrátora volt, és 1837-ben Budán halt meg kamarai tanácsosként. Anyám Theresa Hauer grófnő volt, nagyon okos és ritka képzett asszony. 1841-ben a Balatonnál halt meg, ahová a soproni orvos — akkoriban ott laktunk — májbántalmai enyhítése végett küldte.

Drága szüleim 20 000 forintnyi vagyont hagytak rám kötvényekben és állampapírokban.

1842-ben mentem férjhez. A férjem ügyvéd volt Pesten és jelentős szerepet játszott a közéletben, nagyon megbecsülték becsületessége és igazságossága miatt. Hihetetlen tevékenysége révén — már-már azt mondanám, ideges nyugtalansága miatt — sok dolgot kezdeményezett és kivitelezett, ami hozzájárult a főváros felvirágoztatásához. Minden akkoriban létező egyletnek bizottsági tagja volt: zene, művészetek, malmok, első hazai takarékpénztár, lőtér, gépgyár, lóverseny, vívóiskola, gimnasztikái iskola stb. Egyházi tanácsos volt és minden egyéb eseménynél is bizottsági tag volt. Befolyásos volt, szeretetreméltó és hallatlan népszerű.

1849-50-ben teljesen megváltoztak nálunk a viszonyok. Egy sereg idegen hivatalnok, idegen bírók és velük együtt idegen ügyvédek jöttek az országba. Férjem a fejébe vette, hogy egy magyar ügyvéd nem tud többé ebben az országban élni, felmondta az irodáját és kibérelte a Császárfürdőt.334

330 Szekrényessy Margit, később Bizell (Bisell) Gyuláné. Egyébiránt Margit anyjához hasonlóan kapcsolatba került az irodalommal mint több színdarab, novella és elbeszélés szerzője. (Sz. A.)

331 Tudniillik az emberré lett Isten fia, Jézus. (Sz. A.)

332 A szöveghivatkozás alapforrása, a Szent Biblia nem támasztja alá Etelka vélekedését a jézusi böjt idején történt zöldség (gyökér) fogyasztás tekintetében, sőt cáfolja azt: „Negyven napig, kísértetvén az ördög által. És nem evék semmit azokban a napokban..." Lukács evangéliuma. 4. rész 2. vers, továbbá: Máté evangéliuma. 4. rész. 2. vers. (Sz. A.)

333 Etelka itt az ún. kenyérszaporítás csodájáról szól a valós történettől elvonatkoztatva, tréfásan. Eredeti történet: Szent Biblia. Máté evangéliuma. 15. rész. 32-39. versek, valamint Márk evangéliuma. 8. rész. 1-10. vers. (Sz. A.)

334 1851-1856 között volt Szekrényessy József a neves intézmény bérlője és egyben felvirágoztatója. Ez több volt puszta üzleti vállalkozásánál. Széchenyi munkatársaként a nagycenki gróf társadalmi agilitásának csökkenésével Szekrényessy érezte személyes felelősségét. Mestere nyomdokain haladva sikerült minden összeköttetését latba vetve enyhíteni a politikai önkény teremtette társadalmi bénultságon. A betiltott Pesti Kaszinó és számos egylet pótlására a társadalmi élet

134