Katona Csaba: „Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam.” Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. 5. kötet (Győr, 2008)
III. „Egy polgár vallomásai"
Félretévén ilyenkor az alanti földies viszonyok tekintetét, hol jogelsőség nincs, ott áldozatnak helye sincs, de mi is a közcél243 két egymást szerető lénynek? Nemde, egymást a lehetőségig boldogítani. Kérdem tehát önt, áldozik-e azon fél, mely másikának boldogsága szent templomához tán egy téglával többet visz? Az én ítéletem szerint nem áldozik, hanem a közcél elérésére szent kötelességét teljesíti csak. Lássa ön, kedves Etelkám, gyakran némely háznál, hol a férj kevesebb taktikával bír, vagy tán vezetőnek nem született, vagy az élet más viszonya miatt az asszony lelke a háznak, ő tartja fenn a ház fényét, reputatióját244 a közvéleményben et cetera, et cetera, még ily helyzetben sem mondhatja az asszony, hogy ő férjének neje lettékor valamit áldozott. Hanem annál felemelkedettebb és büszkébb lehet bensőjében, hogy a közcél eléréséhez ő többet tehet, mint gondolái Ön egy kissé csalódásban van, ha azt hiszi és úgy van meggyőződve, hogy egy leány férjhez menetelekor szabadságát áldozza fel. Én megköszönöm minden leánynak képzelt szabadságát, vegye fel ön magát például, hogy szerencsém lön önnél lenni, ön tán részint kedvemért is (melyért vegye még egyszer illő kézcsókolásomat) azon napi színdarabba elmenendő, páholyt hozata. Az én szabad Etelkám saját szemeim láttára összetett kezekkel kéré szeretett tanteját: „Nicht war Sie werden so gut [...] meine liebe Tante, unsere Garde des Dames zu sein."245 A jó tantenak tán éppen tetszett elfogadni Ön kérését, teljesíté, de ha a jó tantenak nem tetszett volna vagy egy kis fejfájást érzett volna vagy tán szeszélyességtől is épp honn maradni akart volna, mitevő lett volna az én szabad Etelkám, ítélete alá bocsátom. Oh, képzelt szabadság! Holott ha egy okos leánynak okos férje akad, az hiedelem határai között minő szabadon teljesíttethetik az illő kívánság. De meg tudnám mutatni önnek, hogy a szabadabb téren álló férfiú sem áldozá fel szabadságát okos nő választása által. Nem képzelhet ön nálamnál szabadabb férfiút. Mint mondám, semmi hivatalra nem vagyok, politikai hitvallásom ki-ki előtt tudvák, senki kegyei után nem élek, oda utazom, hova tetszik, addig maradok ki, meddig tetszik. Se bevételeim, se kiadásaimról számolni senkinek nem tartozom, ahhoz közelíthetek, ki nekem tetszik, commoditásimat246 tágíthatom vagy összébb vonhatom. Ha beteszik valaki ügyét, felfogom vagy elutalom, macska szerelmeskedést minden havában az évnek változtathatom, az ártatlan leányokat hitegethetem satöbbi, satöbbi, satöbbi. Mégis lássa, kedves Etelkám, vallomásom által az én eszmém szerint szabadságomat fel nem áldoztam, mint fentebb mondám. Félre ne értsen, mivel a fentebb elészámláltak és sok mások nem a közcélra vezetők és csak szinte képzelt szabadság eszméi, mivel egy komolyan gondolkozó férfiú a képzelt szabadság eszméin fel tud emelkedni lelkében és megveti mindazt, mi az illede-243 Ti. közös. 244 Tekintélyét, jó hírét (latin). 245 Nem válhatott ön olyan jó gardedámunkká, kedves néném (német). 246 Kényelmemet (latin). 106
