Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Magyar diákok a bécsi tartományi iskolában a 16. század második felében
Magyar diákok Gyulaffy Lestár özvegy édesanyja, devecseri Choron Dorottya Nyugat- Magyarországon lakott, ámde ő maga nagybátyját, az 1568-ban Erdélybe menekült végvári kapitányt, Gyulaffy Lászlót nevezte pártfogójának. Tartási költségeit viszont másik nagybátyja, Gyulaffy Mihály pápai kapitány zsoldjából akarták levonni. Gyulaffy László fia, István egyébként 1571. november 6-tól két lóval a császári udvarban szolgált a nemesi ifjak között, miközben unoka- testvére a latin és görög szóval ismerkedett.23 Imreffy Jánosról — vélhetően a Somogybán birtokos szerdahelyi Imreffyek közül —, Gyulaffy László mostohafiáról csupán annyit tudunk, hogy nevelőapja halála (1579) előtt egy évvel került az iskolába. 1582-ben ghymesi Forgách Simon dunáninneni főkapitány szerepel gyámjaként.24 A dunántúli és felvidéki birtokos nemességhez tartozott a három Perneszy, korábban Somogy, ekkor már Zala megyéből (Perneszy Ferenc apja, János 1596-ban Zala megye másodalispánja, Perneszy László és Imre apja, András 1582-ben a felsőlindvai vár prefektusa25), szarvaskendi Sibrik Gáspár (apja Máté),26 Somogyi Farkas a Csallóközből (szülei deregi Somogyi György és várkonyi Amadé Erzsébet),27 a Nyitra megyében honos Tardy családból János (Tardy Gáspár és Baabi Anna fia),28 valamint Hont megyéből Sembery Pál (Sembery Boldizsár és Csuzy Fruzsina fia).29 A birtokos nemesek és végvári tisztek nehezen választhatók el egymástól. Mégis helyesebbnek véljük, ha a nagyhírű Thury György fiát a végvári tisztek apud praedictum Romanorum Imperatorem" megjelöléssel említi. Bethlen, W.: i. m. 341. Későbbi tartózkodására a királyi Magyarországon, 1576 után Id. az ÖStA HKA HFU jegyzőkönyveiben található szétszórt utalásokat és az említett adóslista azon megjegyzését, hogy a Földváry-fiú tartozását a királyi udvarnál kell elrendezni. 23 Magyar történelmi évkönyvek és naplók a XV1-XVII. századból. Gyulaffy Lestár följegyzései. Közli: Szabó Károly. Bp., 1881. 1-4. Téves azonban az a bevezetőben olvasható adat, amely szerint Gyulaffy 1573-ban kezdte meg tanulmányait. Gyulaffy Istvánról ld.: TAKÁCS SÁNDOR: Ráthóti Gyulaffy László UŐ: Régi magyar kapitányok, i. m. 227. 24 Az Imreffy család, mellyel Imreffy János rokonsága is feltételezhető, 1549-ben Somogy megye középbirtokos családjai közé tartozott 11 adózó és 15 „pauper" portával. Ld.: Maksay F.: i. m. II. köt. 658. Imreffy és Gyulaffy László kapcsolatára: TakáTS S.: Régi magyar kapitányok, i. m. 128. Forgách gyámságára Id.: SNA PKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 20-21. köt. 166., ahol Perneszy András mint a felsőlindvai vár prefektusa tett felvallást Imreffy gyámja, ghymesi Forgách Simon javára. 25 1549-ben három Perneszy (András, Egyed, Ferenc) 16 somogyi faluban 44 adófizető és 68 „szegényként" jegyzett porta birtokosa volt. Ld.: Maksay F.: i. m. II. köt. 658. Perneszy Jánosról ld.: Bilkei Irén-Turbuly Éva: Zala megye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái, 1555-1711. I. köt. Zalaegerszeg, 1989. (Zalai Gyűjtemény, 29.) 422. Perneszy Andrásról ld. a 23. jegyzetben hivatkozott adatot, ahol felsorolják öt fia (János, Péter. György, Imre, László) nevét is. 26 NAGY I.: i. m. X. köt. 172. Sibrik Máté 1549-ben három faluban 4,5 porta és 3 zsellér birtokosa. Ld.: Maksay F.: i. m. II. köt. 914. 27 NAGY I.: i. m. X. köt. 285-286. 28 Uo. XI. köt. 47.1549-ben Tardy Gáspár két faluban 4,5 porta tulajdonosa. Ld.: Maksay F.: i. m. II. köt. 570. 1551-ben Nyáry Ferenc végrendelete alapján (vélhetően mostohafivére volt) társbirtokos lett a berencsi uradalomban. Történelmi Tár, 21. Bp. 1898.119. 29 Nagy I.: i. m. X. köt. 130-131.1549-ben Sembery Pál egy faluban 6,5 portával a tekintélyes középbirtokosok közé számított. Ld.: Maksay F.: i. m. I. köt. 381. 249
