Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Magyar diákok a bécsi tartományi iskolában a 16. század második felében
Gecsényi Lajos gyermekei közé soroljuk, miként kanizsai kapitánytársaiét is. Ujlaky Sebestyén és Bornemissza István gyermekei — talán nem is véletlenül — ugyancsak Bécsben ismerkedtek a klasszikus tudományokkal.30 E sorba tartozott a Győrben királyi kegydíjon élő volt végvári tiszt, id. Bornemissza János gyermeke, szintén János és Forgách Sebestyén, akit királyi zsoldban élő fivére (talán For- gách György) élelmezett.31 A Serédy-családfán egyelőre nem azonosítható Péter tartását Jakchy Boldizsár királyi asztalnok vállalta.32 Vály Boldizsár nevénél feljegyezték, hogy Ná- dasdy úr támogatja, talán valamelyik familiárisának a családtagjaként.33 Kisserényi (máskor: Serényi) Ferenc esetében több lehetőség is szóba jön, lévén a kortársak között Kisserényi Ferenc a Magyar Kamara tanácsosa, Kisserényi Pál a Magyar Kamara regisztrátora, Kisserényi Gábor komáromi kapitány, Kisserényi Mihály pedig kállói főkapitány. Utóbbi hárman testvérek.34 S végül bizonyára közrendűnek tekinthető a két szolga vagy nevelő: Pap Gáspár és Gernyeszeghi Adám. Gernyeszeghi 1584-ben testvéreivel együtt Báthory Zsigmondtól kapott armálist.35 Mérleget vonva természetesnek tűnik, hogy elsősorban a királyi Magyar- országon élő birtokos családok és végváriak fiai jutottak el a császárváros nemesi kollégiumába. Költségeiket — mint erre a feljegyzések utalnak — a nehezen csordogáló királyi zsoldból vagy birtokaik jövedelméből fedezték volna. Igaz, ezt csakis a katonai fizetőmesteri hivatal vagy a Magyar Kamara segítségével hajthatták be rajtuk. Ujlaky Sebestyén kanizsai kapitány 1582-ben kelt beadványában eleve azt kérte, hogy fiai költségeit a zsoldhátralékokból vonják le, mert alig van pénze és a szolgálati helyéről egyébként sem tud elmozdulni, hogy adósságát rendezze.36 Az Udvari Kamara könyvelősége 1583 januári feljegyzésében a magyar tanulók adóssága ügyében a Pozsonyi Kamara közvetlen intézkedését sürgette.37 30 Ujlaky Sebestyén 1561-ben még vezető Arad megyei középbirtokos. Ld.: MAKSAY F.: i. m. I. köt. 111. Kanizsai működésére: ÖStA HKA NÖHA 286/4.1529-1531., illetve TAKÁCS S.: A nagy Thury György, i. m. 110. Bornemissza Istvánról: ÖStA HKA NÖHA RN 286/4. 1746-1749. 31 Bornemissza Jánosról: ÖStA HKA NÖHA RN 286/4. 1746-1749.: Forgách Sebestyénről: uo. 1668. és Nagy I.: i. m. IV. köt. 212-213. 32 Uo. V. köt. 291-292. A Zemplén megyében birtokos Serédy családtagok közön 1559-ben szerepel egy Péter is. Talán az ő fia lehetett 15 evvel később az ifjabb Serédy Péter. Ld.: Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei (tartalmi kivonatok). I. köt. 1558-1560. Miskolc, 1990. 133. sz. Jakchy Boldizsár szerepére ld.: ÖStA HKA NÖHA RN 286/3.1365/b-c. 33 Uo. Vály testvérétől (András) 1571-1586 között több levél található a Nádasdy-missilisek között MOL E185. 34 Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp., 1946.131-133.: ÖStA HKA HFU RN 33.1576 október. 226-230.; SNA PKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 20-21. köt. 6. 35 Siebmacher's Grosses, i. m. Bd. IV. Adel von Siebenbürgen. Nürnberg, 1898.162. 36 ÖStA HKA NÖHA RN 286/4.1556. 37 Uo. 1638-1642. 250
