Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr városa 1526 után
GYŐR VÁROSA 1526 UTÁN A Duna, Rába és a Rábca szögletében fekvő Győr évszázadokon át igazgatási, egyházi központja, közlekedési és hadászati csomópontja volt a vidéknek. Fejlődése számos szakaszon ment keresztül, melyek közül az egyik lényeges periódus a 16. század Mohácstól a török megszállásig terjedő története. Ez a nagy átalakulások, változások kora. Nélküle nem érthetők a következő évszázadok, miként a 16. század sem bontakozik ki előttünk a település-földrajzi körülmények és a 13-15. század ismerete nélkül. Győr egykorú település-földrajzi viszonyainak utólagos rekonstrukciója (Hruschowszky Imre városi mérnök 1789-es térképe alapján) azt mutatja, hogy a vidéken a Rába és a Mosoni-Duna által közrefogott területen, a folyók menti dűnesorokon kívül csak a szabadhegyi terasz volt alkalmas megtelepülésre. A Rába-tor kóláitól — a Mosoni-Duna vonalában — a Vagongyárig, illetve azon túl is Likócsig húzódó vonulat szélessége, a térképen ábrázolt vízrajzi viszonyok szerint, kb. a mai Árpád út, ill. Tanácsköztársaság útja [Szent István útvonaláig terjedhetett, enyhe észak-déli irányú eséssel. Ezt a területet zárta le egy oldalról a mai Eötvös park táján levő kis tavacska, s a belőle északkeleti irányba induló ér. (Ezt később a várárokba vezették.) A vasútvonalon túli lapály kisebb- nagyobb tavai és erei — elképzelhetően a Rába ősi folyómedrének maradványai — ezt a részt mocsarassá, településre alkalmatlanná tették. Erre mutat az ún. nádorvárosi városrész központi részein a régészeti leletek hiánya is.1 A Mosoni-Duna és az Árpád út közötti fennsík legkiemelkedőbb pontján (a Káptalandombon) és azt körülvevő területen alakultak Győr városának egymással lazán összefüggő részei. A belső területhez kapcsolódott, feltehetően a mai Kálvária út vonalában a Győrhegyi — Szent Adalbertról elnevezett — társaskáptalan és faluja.2 A 15-16. század fordulóján az előző évszázadokban kialakult rendszer szerint a káptalandombi püspöki székhely (arx — védőbástya, erősség értelmében) és a körülfekvő erődített város (castrum — erődített sánc, vár értelmében — interior civitas), valamint a kisebb-nagyobb városrészek (összességükben: exterior civitas): a káptalan hatalma alatt a váralja központja, a Szent István vértanúról elnevezett plébániatemplommal és a vásártérrel (Civitas Capitularis); a Szent Benedek városrész két utcával, a hasonnevű plébániatemplommal; a Szombatpiac utca a püspök és káptalan tulajdonában; a Szent Domonkos utca a püspök, a káptalan és a Héderváry család tulajdonában — alkották Győr város1 UZSOKI András: Győr településtörténete az őskorban. Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk.: Dávid Lajos-Lengyel Alfréd-Z. Szabó László. Győr, 1971.11-13. 2 A győri várostörténeti irodalom alapművei: Villányi Szaniszló: Györ-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVl-XVII. században. Győr, 1882; Bedy VINCE: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938; Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja. Győr, 1939; BORBÍRÓ Virgil-VallÓ István: Győr városépítésének története. Bp., 1956; Győr. Várostörténeti tanulmányok, i. m. Győr városa 1526 után, 25-52.
