Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győri céhek a XVI. század második és a XVII. század első felében
Gecsényi Lajos rozott szankciókat rögzítettek a nyersanyagok eladására és vételére vonatkozó szabályok megsértői ellen. A pajzsgyártók érdekei védelmében elrendelt marha- és lóbőrvásárlási tilalmat a céhlevél egyedül a szíjgyártókra és a vargákra nézve oldotta fel. A kereskedőktől vagy mészárosoktól bőrt vásárló személyt viszont a szíjgyártók javára, az áru teljes elkobzása fenyegette. A céh az új mester felvételét a mesterremek elkészítéséhez, majd az összehívott mesterek számára adandó tisztes ebédhez és az egy icce bort kitevő „köszönöm pohárhoz" kötötte. Ezen felül a céhládába 2 forintot kellett fizetni. Egy éven belül kötelező volt megházasodnia, esküvője napján a mestereket újabb ebéden vendégül látnia és 2 forintot adni a céhládába. A mester fia, ha apjánál tanult, akkor fele, ha idegennél tanult, akkor teljes fizetséggel tartozott. A pénzbeni bevételeket szociális célokra (betegek ápoltatása, egyedül álló mesterek temetése stb.) fordították. A szabók az új mestertől tanulólevelet és származási bizonyítványt kértek. Fizetnie kellett felvételkor 2 forintot, 4 font viaszt és a mesterebédhez 7 tál ételt és elegendő bort kellett biztosítania. A szűcsök privilégiumait nem ismerjük. Önálló céhük képviseletében 1576- ban négy mester (Szanyi Szűcs István, Czudor Szűcs György, Kőrösvárhelyi Szűcs István és Janchyavich Szűcs János) eladta közös szőlejüket.14 A mészárosok rendtartása ugyancsak részletes (17 pontba foglalt) összeállítás 1581-ből.15 Maga a szabályzat csonkán (a 7. ponttól) maradt ránk, ám más forrásból tudjuk, hogy 1580 márciusában a káptalan és Győr város tanácsa kérésére a pozsonyi mészároscéh bocsátotta az itteniek rendelkezésére saját céhlevelét, a „nagy tűzben" (1567) elpusztult pótlására.16 A szöveg alapján bizonyos azonban, hogy a káptalan a pozsonyi „mintát" nem egyszerűen átírta, hanem konkrétan a győri mészárosokra alkalmazta. Szándékosan használtuk az előbbiekben a „rendtartás" fogalmát a mészárosok céhlevelére.17 A szakma sajátosságaiból (a feldolgozandó termék vásárlásának tőkeigényessége, az erőteljes konkurencia, az iparűzést meghatározó objektív körülmények szerepe) adódóan itt nemcsak ipari, de kereskedelmi, sőt egyes esetekben „hatósági" jellegű intézkedéseket is írásba kellett foglalni. Ez szükségszerűen következett a húsellátás zavartalan biztosításával összefüggő követelményekből. A kereskedelmi vonatkozások hangsúlyozását véljük kicsendülni a céh itt használt latin „consortium" szinonimájából is. 1581-ben Győrött a mészárosok már a nyugati marhahajtási útvonalak áthelyeződése következtében megnőtt marhakereskedelem szervezői, a végvári húsellátás letéteményesei. Éppen ez utóbbi terén szerzett tapasztalataik tették lehetővé számukra a nagyobb kockázatvállalást. Közülük néhányan ezekben az években a kereskedelmi tevékeny14 Uo. 3. köt. 322. 15 Uo. 4. köt. 1. A kötet első lapja (lapjai) hiányoznak, is AMB PVL Missiles. No. 7884., 7885., 7887. 17 „Rendtartást" adott ki a városi mészárosok számára 1582-ben Magyaróvár mezővárosa is. 96
