Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Gazdasági és társadalmi változások Győrött a 16-17. század fordulóján
Gazdasági és társadalmi változások Győrött A polgári lakosság zöme tehát visszatért otthonába, s újult erővel látott a város helyreállításához. Az elhagyott s elpusztult házak is hamarosan gazdára találtak. A kijelölt határidő lejárta után, 1601. október elején, a káptalan folytatta a szabad házak és telkek értékesítését. Ez a folyamat — csökkenően — az egész évtizeden áthúzódott. Sor került nemcsak a belvárosi (várbeli) telkekre, hanem az Újváros gazdátlan házaira is. Az áruba bocsátott telkek árfolyama fekvésüktől és a rajtuk álló ház állapotától függött, általában 6-12 forinttól 120-200 forintig terjedt.41 Az újvárosi lakosság teljes feltöltését az 1607-ben lezajlott, szervezettszerű, rác telepítés zárta le. A betelepülők számát ma már nem lehet meghatározni, de — Villányi Szaniszló becslését elfogadva — 1610-ben, az adómentesség végén, kb. 54 házat tekinthetünk a rácok által lakottnak.42 III. Az őslakosság számottevő részének visszatérése a városba jelentősen elősegítette a gazdasági élet talpraállítását. Az iparosok számára az újjáépítés szükségletei és a megnövekedett létszámú katonaság igényei teremtettek piacot, a kereskedőket a megújuló marhakereskedelem lehetőségei, a polgárság vásárlóerejének stabilizálódása ösztönözték üzletük felélesztésére. Működni kezdtek ismét a céhek: 1601-ben a kardcsiszárok, lakatosok, szíjgyártók és nyeregjártók közös céhlevelét; 1603-ban az ötvösök; 1604-ben a csizmadiák; 1607-ben a borbélyok céhlevelét újították meg. Létezett már 1602-ben a mészáros-, 1603-ban a szabócéh.43 1602 körül a győri kereskedők, a még 1594 után északra tolódott marhahajtási útvonal vámhelyein tűntek fel, de mind nagyobb forgalmat bonyolítottak le a győri hetipiacok és „sokadalmak" is. Ezt jelezte az a tény, hogy az iglaui (morvaországi) kereskedőtársaság már 1604-ben önálló megbízottat (curator et agens) tartott a városban.44 A piacok és vásárok feléledéséhez erőteljes lökést 41 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 5. köt. passim. 42 VILLÁNYI Sz.: i. m. 106-108. A szerző és azóta más kutatók sem tulajdonítottak különösebb jelentőséget annak a ténynek, hogy a rác telepesek és a káptalan közötti megegyezést Prainer János főkapitány és Kollonich Siegfried alkapitány írták, adták ki. Minden valószínűség szerint azért, mert a rácokat eleve katonai céllal telepítették le, s a főkapitány érezte magát hivatottnak az új telepesek és a földesúr viszonyának rendezésére. Erre utalnak a szerződés ama pontjai, amelyek Vaicas Száva vajda katonai elöljárói szerepére, illetve a várban katonai szolgálatot teljesítők adómentességére utalnak. 43 A céhlevelek újbóli kiadására vonatkozó kérelmek a felvallási jegyzőkönyvekben olvashatók. Kardcsiszárok stb.: GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt. 283. Csizmadiák: uo. 407. Borbélyok: uo. 535. Az ötvösökről BEDY VINCE: Adalékok a győri ipar történetéhez. Győri Szemle, 10. (1942) 132. A mészárosokról GyMJVL GyVL Tanácsülési és ítélkezési jegyzőkönyvek. 4. köt. 205. A szabókról: LENGYEL ALFRÉD: XVII. századbeli magyar nyelvű levelek Győr szab. kir. város levéltárában. Győr, 1940. 9-10. HORVATH, P.: Die Viehausfuhr aus der Südwest-Slowakei in die europäischen, österreichischen und böhmischen Länder während des fünfzehnjährigen Krieges. Der Aussenhandel Ostmitteleuropas, i. m. 507-509.; GyEL GyKML Cimelio-téka III. No. 101. 44 Johannes Nemrichter „curator et agens prudentium et circumspectorum negotiatorum companie Iglauensis": GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt. 432. Aquilia: uo. 475. 1. G. Capucino 81
