Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Gazdasági és társadalmi változások Győrött a 16-17. század fordulóján
Gecsényi Lajos ről. „Az giőri hazam, meliet én először fundamentomabol sok kolciegem feöl epitetem, kiről elegendeő bizonsagim is vadnak. Anak utana, hogi az pogan kézéből isten ezl helt megh szabadétota volna akor is nagi kölciegemel, sok faratciagomal idegen nemzet kezéből nehezen, ugian fizetésem által is, valtotam megh és annak utana mint égi vionan epitetem föl."36 A fordulópontot az 1599. évi 42. te. jelentette, melyben az országgyűlés visz- szaadta Győrt a káptalannak, mint székhelyet, s ezzel a város feletti földesúri jogokat is biztosította a számára.37 A káptalan megkezdte a tulajdonos halálával vagy eltűnésével reászállt házak, telkek eladását, illetve a házak visszaadását eredeti tulajdonosaiknak.373 A visszatérő és újonnan letelepedő polgárok első csoportja (87 fő) 1600 júniusában szerveződött ismét közösséggé és választotta bírájává Szeghy Szűcs Gergelyt, a már említett Szerecseni Szeghy Ambrus testvérét.38 Az egykori polgárjegyzékek alapján 31 olyan visszatért polgár azonosítható, aki már 1594 előtt is házat bírt Győrben. Nemzetiségük szerint legalább 7 olasz és 14 német volt közöttük.39 Visszajött Magyaróvárról a két Torkos fivér, Angrano Lajos, Borbély Kristóf, két Kapra fivér, Mohai Balázs, Pelkó Gáspár és több más társuk. A lakosság általános visszaköltözését meggyorsította a káptalan 1601 augusztusában közzétett felhívása, amely 45 napos határidőt adott a belváros ház- és telektulajdonosainak a visszatérésre, házaik rendbehozatalának megkezdésére és a polgári terhek felvételére. Egyben kilátásba helyezte a határidő lejárta után üresen és tulajdonos nélkül maradt házak eladományozását.40 A felhívásra 425 személy jelentkezett, köztük 79 magyar és 11 német polgár, 169 magyar és német katona. Igen sokan apjuk, feleségük után (özvegyi jogon) jelentették be igényüket, de előfordultak olyan esetek is, amikor egy-egy önkényes házfoglaló próbálta utólagosan törvényesíteni tulajdonosi mivoltát. Az özvegyi jogon való átháramlás vagy szabad foglalás útján házhoz jutott új tulajdonosok arányát 25- 30%-ra becsülhetjük. Abszolút számban majdnem teljes egészében a német katonák közül kerültek ki. Ők, valamint a regimentalattvalók, hivatalnokok most sem kérték a földesúr vagy a város beleegyezését letelepedésükhöz. 36 Egy további eset gyarapítja a hasonló példák sorát. 1604-ben a káptalan Mészáros Tamásnak adományozza egy kőház félrészét, figyelembe véve, hogy Győr visszafoglalása után, a vallon megszállás idején őrizte a házat. GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt. 401. 37 A káptalan Sopronból Győrbe való visszatérésének időpontját a szakirodalom a mai napig sem tisztázta megnyugtatóan. A kérdés legjobb ismerője, Bedy Vince a káptalan történetében (BEDY V.: A győri székeskáptalan, i. m. 268.) a fokozatos visszatérésről ír, s 1606-ra teszi a hiteleshely visszaállítását. A felvallási jegyzőkönyvek adatai szerint 1601 után a káptalan már Győrben intézte az ügyeket. A káptalani számadáskönyv 3. kötetének 125. lapján ez olvasható: „Restauratus est pons Abdensis post reversionem Capituli Sopronio Jaurinum 1601". (Kiemelés tőlem — G. L.) 37a Az első adományozások 1599 második felében történtek. GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt. 88. skl. 38 GyMJVL GyVL Tanácsülési és ítélkezési jegyzőkönyvek. 1. köt. 36. 39 Az előbb idézett forrás és az 1601. évi jegyzék. GyMJVL GyVL Győr város telekkönyvei, 1567. 40 A felhívás másolata: GyEL GyKML Téka XXI. No. 3138. Fogalmazványa: GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt. 220. 80
