Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Gazdasági és társadalmi változások Győrött a 16-17. század fordulóján
Gazdasági és társadalmi változások Győrött Temporal kőművesmesternek téglavető hely ingyenes átengedésével. 1578-1581 között 7 olasz kőművest és építőmestert — köztük Jacob Grozyn, Bartholomeo Castellan, Arnold Bareth, Giovanni Bolla közműveseket — említenek a források, akik Győrben mint háztulajdonosok szerepeltek.11 Belső átrétegződés indult el a városi polgárság soraiban is. Ennek mozgató rugója a vidék gazdasági struktúrájának módosulásában rejlett. Az átmenő kereskedelem, amely e területen mindig meghatározó szerepet játszott, középpontjába — 1566, Szigetvár elvesztése és a dél-dunántúli kereskedelmi utak ezt követő elzáródása után — a szarvasmarha került, s ezzel Győr a kelet-nyugat irányú marhakereskedelem egyik központja lett. Az alföldi és dél-dunántúli hódoltsági területekről Vácon és Fehérváron át nyugat felé áramló szarvasmarhacsordák a győri várkapuk előtt elterülő síkságon cseréltek gazdát. A hat nagy vásár évente és a szombati hetipiacok alig tudták a hatalmas forgalmat lebonyolítani. Innen biztosították nemcsak a győri várőrség, de számottevő részben az ausztriai székváros, Bécs és az itáliai városok, elsősorban Velence húsellátását.12 Egyedül a velencei marhatőzsérek Lucas Bazin vezetése alatt álló társasága 1577-1583 között 113 305 db marhát hajtott át a győri harmincadvámon.13 Amikor 1581-ben Rudolf császár a bécsi kereskedők érdekeinek megfelelően a hódoltság határáról, Győrből Magyaróvárra akarta a marhavásárokat áthelyezni, a török hatóságok képviselője, Ozmán aga váci főharmincados is tiltakozott ellene. Ozmán a magyarországi helytartóhoz, Ernő főherceghez fordult, s rámutatott arra, hogy 20 éves harmincadosi működése alatt a Vácnál nyugat felé áthajtott marhák száma 15 ezer darabról 40 ezer darabra nőtt. A győri vásárok megszüntetése azzal fenyeget — írta —, hogy az alföldi kereskedők új utakat keresnek, s nem vállalják a hosszabb utat, az újabb vámokat Magyaróvárig. A marhapiac áthelyezésére irányuló kísérlet — csakúgy mint 20 évvel később — kudarcot vallott, sőt a forgalom tovább növekedett.14 1591-ben Nicolin Martinon de Riva velencei tőzsér egymaga kb. 20 000 marhát vásárolt a győri síkon.15 A forgalmat szemlélteti, hogy 1592. június 5. és au11 Temporalról: GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 3. köt. 236. A többi kőművesre: uo. passim. 12 A szarvasmarha-kereskedelem nyugati útirányának változásairól ld.: RuzsÁS LAJOS: Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI-XVII. században. Pécs, 1966. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény, 71.) 219.; Der Aussenhandel Ostmitteleuropas, 1450-1650. Hgb.: BOG, INGOMAR. Wien, 1971. és Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Hrsg.: PlCKL, OTHMAR. Graz, 1971. A 16. század derekán Vácnál áthaladó forgalomra: VASS Előd: Vác 1560. évi török vámnaplói. Különnyomat a Studia Comitatensia, 3-ból. Szentendre, 1975. Az útirány változás kapcsán is, de főként a távolsági állatkereskedelemben részt vevő mezővárosok fejlődésével alapvető kérdéseket tárgyal: Szakály FERENC: A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XVI. sz. derekán. Somogy megye múltjáról, 4. Kaposvár, 1973. 13 PlCKL, OTHMAR: Die Auswirkungen der Türkenkriege auf den Handel Zwischen Ungarn und Italien im. 16. Jahrhundert. Die wirtschaftlichen Auswirkungen, i. m. 105.113. jegyzet. 14 Bedy VINCE: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938.125. Az 1592. évi kísérletre: GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 1. köt. 99. 15 PlCKL, O.: i. m. 106. 75
