Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Gazdasági és társadalmi változások Győrött a 16-17. század fordulóján
Gecsényi Lajos gusztus 28. között Győrből és Magyaróvárról mintegy 45 000 darab szarvasmarhát hajtottak fel Bécsbe.16 Az óriási tömegben érkező állatok számára lassan szűknek bizonyult a várkapuk előtti legelő. 1590 októberében kecskeméti, halasi és (rác)kevi kereskedők kérték a királyt, hogy jelöljön ki számukra Győr környékén legelőt. „Mi kik az Alföldről és a pogány ok birtokáról barmokat hajtunk... könyörgünk alázatosan, hogy Fölségtek mutasson földet itt Győr környül... Fölséged engedje a szentiváni földet a vásárhoz, hogy míg az vásár lészen addig minket senki ne háborgasson... Ha pedig Fölséged ebben módot nem talál, mi az egész alföldiek marhát ide nem hozhatunk, s így a Fölségtek kamarájának is fogyatkozása lészön. Annyira vagyunk, hogy míg fölhajtjuk Bécsbe vagy csak Óvárig... sok fizetést méltatlanul vesznek rajtunk."17 A későbbi évtizedekből tudjuk, hogy a város környékén pusztán álló települések — Kismegyer, Szentiván, Szentvid, Gyüdszentpéter — legelőit — a város kezelésében vagy a kiemelkedő helyi tő- zsérek bérletében — a hetivásárokon felhajtott gulyák használták, a pannonhalmi apát, mint földesúr számára, az állatok darabja után „egy pénz" ún. fűbért fizettek. Maga a város is érzékenyen ügyelt arra, hogy a marhafelhajtáshoz saját kezelésében biztosítsa a legelőt. 1624-ben Ikrény-puszta bérletét igyekeztek Ná- dasdy Pálnál meghosszabbítani s megakadályozni, hogy azt Szappanfőző András győri polgár szerezze meg.18 A győri püspök udvarbírója s a Győr környéki nemesek éppen ezért intették a győri marhakereskedőket a megyegyűlésen, hogy ne legeltessék állataikat ingyen a birtokaikon, s a hajtásoknál vigyázzanak a vetésekre.19 Az olasz kereskedők számára a folyamatos üzleti tevékenység elengedhetetlenné tette, hogy Győrben saját házat tartsanak vagy faktor- (megbízotti) hálózatot építsenek ki. így az egyik legnagyobb velencei marhatőzsér, a már említett Lucas Bazin is saját házzal rendelkezett a városban, de rajta kívül a '90-es években még 6-7 faktor élt Győrben. Közülük Jeronimo Gelpho (Olasz György), Ludovico Angrano, Caesare Beccaria már a '90-es években kiterjedt kereskedelmi tevékenységet folytatott. Utóbbi kettő győri polgárdinasztiák alapítója lett.20 “ ÖStA HKA NÖHA Fasc. 26. 425-426. 17 Idézi TAKÁTSS.: A magyar tőzsérek és kereskedők pusztulása. Szegény magyarok, i. m. 158-159. 18 GyMJVL GyVL Tanácsülési és ítélkezési jegyzőkönyvek. 4. köt. 211. 19 Csutor János püspöki udvarbíró Bazin 12 marháját fogatta el a fizetés nélküli legeltetés miatt. GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 1. köt. 10. Dereskey Demeter és társai a Sárkány falu területén, Poky Mihály a Pok predium területén át történt, s vetéseket legázoló marhahajtás miatt tiltakoztak. Mindkét eset a Győrből dél felé irányuló marhahajtási útvonalat illusztrálja. Uo. 109. 20 Bazin házára: Die wirtschaftlichen Auswirkungen, i. m. 121161. jegyzet. Angranóra: 1589-ben káptalantól megvette 900 forintért a magtalanul kihalt Kalmár M. piactéri házát. GyEL GyKHL Lad. 2. Fasc. 5. No. 209. Beccariára: 1593-ban megvette Prunner Gáspár házát 332 forintért. Uo. Felvallási jegyzőkönyvek. 5. köt. 256. Az olasz megbízottak számára a győri polgárjog megszerzése a vám- mentesség megszerzését is jelentette. Beccaria 6 hónappal Győrbe települése után a Szil mezővárosi vásárra utazott, s amikor a keszői várnagy feltartóztatta s megvámolta, perbe idéztette. 76
