Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr megye gazdasági-társadalmi helyzetének néhány kérdése a XVII-XVIII. század fordulóján
Gecsényi Lajos A szemben álló seregek június 12-én Szemere, Gyirmót térségében, Koron- cónál csaptak össze. Az ütközet során a lángok martaléka lett Koroncó, de elpusztult Gyirmót is. Kisebb-nagyobb károk keletkeztek a távolabbi Gyarmaton, Szemerén, Téten. A győztes császáriak a csatát követően megszállták a megyét, a Szigetközt is beleértve. A vármegye adószedőjének elszámolásai szerint a 1704. június-december között öt császári regiment (a Teutschmeister, a Viermondt, a Wernecke, a Heister Hannibál, a Barajti) katonái állomásoztak rövidebb- hosszabb ideig a falvakban. Az év folyamán a katonaság élelmezése a megyében 35 700 forintba került.29 A hadjárat során ismeretlen körülmények között — talán a beszállásolt németek kezétől — pusztult el a fehérvári országút mentén Mindszent. Az árpási Rába-átkelő közelében állandó veszélynek kitett Mórichi- da lakosai a Rába és a Marcal közéről a kiöntésektől védett jobb parti Bordás pusztán kerestek menedéket.30 A koroncói csatával és következményeivel nem értek véget Győr megyében a háborús megpróbáltatások. 1705 decemberében a kurucok felszabadító hadjárata a Szigetközből is kiverte a labanc csapatokat. A harcok alatt hagyták el lakói Ládámért.31 1705-ben, de különösen 1706-ban a Győr elővárosaiban állomásozó rácok élelemszerző kitörései tartották állandó félelemben a vidéket. Ilyen portya alkalmával fosztották ki a Tóközben Sövény házát, ahonnan a lakosság elmenekült.32 1707 első hónapjaiban a császári győzelmek eredményeként a labancok megszállták a Szigetközt. A Schönborn-regiment teljes állománya négy hónapig állomásozott a falvakban. A következő hónapokban, noha a szemben álló felek katonasága rendszeresen átvonult a megyén, nagyobb összpontosításra, illetve ütközetre már nem került sor. Az utolsó összecsapás 1710 őszén Győrtől délre zajlott le, amikor egy 3000 fős kuruc csapat kergette meg a labancokat és ejtette foglyul Esterházy Ferenc tábornokot.33 A háború zaja még el sem ült, amikor 1709 tavaszán a „fekete halál", a pestis csapott át északról a megyébe. A közel másfél esztendeig tartó járvány halálos áldozatairól nem rendelkezünk adatokkal. Hatását a Zala megyei összehasonlítás érzékelteti, ahol a Göcsej-vidéken a népesség kb. 50%-a halt meg.34 A Szigetköz és Csilizköz vidékét ritkábban érték el a XVI-XVII. század háborús pusztításai. A vizek közé szorított falvakat azonban nem kevésbé sújtották a természeti erők csapásai. Az árvizek rombolásai — részletes korábbi források híján — általában csak a XVIII. század második felétől tartjuk számon, holott az előző századok embere legalább annyit szenvedett tőlük. 1690-1714 között éppen a szigetközi Ottovány (Oltva) és a csilizközi Kenderes-Medve sorsát pecsé29 A koroncói ütközetről: uo. 14. GyMSM GyL GyVmL Adószedő iratai. Katonai terhek elszámolása. 30 GyMSM GyL GyVmL Adószedő iratai. Adóösszeírás, 1731. Observationes és SÁRKÖZI Z.: i. m. 13. 31 GyMSM GyL GyVmL Országos adóösszeírás, 1715. 32 Uo. és SÁRKÖZI Z.: i. m. 30. 33 SÁRKÖZI Z.: i. m. 30. 34 Uo. 29. és GyEL PL Keresztély Ágost herceg iratai IV. köt. 156. Zaláról: Degré Alajos: Zala megye betelepítése a XVIII. század elején. VEAB Értesítő, 1976, i. m. II. köt. 83. 60
