Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr megye gazdasági-társadalmi helyzetének néhány kérdése a XVII-XVIII. század fordulóján
Győr megye gazdasági-társadalmi helyzete kent az átvonuló katonaság létszáma, ezek által csökkent a lakosság élet- és vagyonbiztonságát közvetlenül fenyegető veszély lehetősége és nagysága. Másfelől — különösen a volt hódoltsági területen — megtörténtek az első lépések a földesúri és állami kizsákmányolás növelésére, szervezettebbé tételére. Ezt tükrözte a csornai prépostság birtokaira (Gyarmat, Nagybaráti, Szőgye) 1702-ben kiadott új urbárium, amely általában és részleteiben csaknem valamennyi jobbágyi terhet felemelte és megsemmisítette az előző úrbéri szerződéseket. Leginkább súlyos terhet jelentett, hogy Gyarmaton majorságot létesítettek és ennek fenntartására az igás robotot egy hold megművelése helyett két holdban, a kézi robotot évi 300 napban állapították meg.24 A nem kevés negatív vonással terhelt, de mégiscsak békésebb időszak további kibontakozását azonban ismét lehetetlenné tette a háború. A császári elnyomás ellen kibontakozó szabadságharc seregei 1704 tavaszán már átcsaptak a Dunántúlra és Ausztriát fenyegették. Károlyi Sándor tábornok csapatai többször érintették a megye területét, noha Győr várát és városát szilárdan tartotta a császári helyőrség. 1703 utolsó hónapjaitól jelentősen megnőtt a megyében állomásozó császári egységek száma is. A győri helyőrség, az átvonuló reguláris ezre- dek, de még inkább a segédhadakat alkotó rácok erősen sanyargatták beszállásolásaikkal a helységek lakosságát.24/3 Különösen sokat szenvedtek a főút mentén Öttevény, Abda, Szentiván, a Szigetközben Dunaszeg és délen Malomsok lakói. Az abdaiak az állandó zaklatások miatt (ha a város kapuit este bezárták, minden katonai egység, utas Abdán éjszakázott) kiszorultak házaikból és hosz- szabb idő óta kunyhókban húzódtak meg. Öttevényről néhány hónap alatt 450 ökröt és tehenet, 133 lovat, 360 juhot — azaz a teljes állatállományt — hajtottak el.25 A Marcal menti Malomsok lakói az út mellett elhagyták régi lakóhelyüket és felépítették „új" Malomsokot.26 A dunaszegiek a falut környező erdőkben, zsombékosokban húzták meg magukat és onnan jártak ki földjeiket művelni.27 1704 áprilisában a támadó kurucok ellen a megyében nagyobb császári haderő vonult fel Heister Siegbert tábornok parancsnoksága alatt. Ettől kezdve minden települést elárasztottak a rekviráló csapatok, hogy a hatalmas sereg ellátásait biztosítsák. A pusztai járásban egyetlen alkalommal Pázmándra és Tápra egyenként 12 szekér széna, 12 vágómarha, 150 mérő zab, 500 kenyér, Nyalkára, Tápszentmiklósra, Mezőőrsre, Mindszentre, Gönyűre egyenként 8 szekér széna, 8 vágómarha, 300 kenyér, 70 mérő zab beszolgáltatását rótták ki.28 24 CsPPL HL 59. V. 5. 24/a A Rákóczi-szabadságharc megyei eseményeiről általánosan és részletesen: SÁRKÖZI ZoláTN: II. Rákóczi Ferenc kora Győr-Moson megyékben. Győr, 1954. és SÁRY ISTVÁN: A Rákóczi-szabadságharc Győr-Sopron megyei eseményeiről. Győr, 1976. 25 SÁRKÖZI Z.: i. m. 8. és fakszimile 2. 26 GyMSM GyL GyVmL Adószedő iratai. Adóösszeírások, 1731. Observationes. 22 MOL U et C. Fase. 30. No. 32. 28 SÁRKÖZI Z.: i. m. 14-15. 59
