Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr megye gazdasági-társadalmi helyzetének néhány kérdése a XVII-XVIII. század fordulóján
Győr megye gazdasági-társadalmi helyzete A mégoly csekély stabilizációt a török sereg több mint másfél évszázad után, újból Bécs ellen indított hadjárata Toppantotta össze. A szultáni seregek két irányból, Buda felől a Duna menti úton és délkeletről Fehérvár irányából vonultak át a megyén, miközben a császári helyőrség által megvédett Győrt ostromzár alá fogták. Miként 1529-ben, most is széles sávon romboltak és pusztítottak. Ennek nyomán teljesen elnéptelenedett Szentmárton, melynek menekülő lakosságát részben megölték, részben rabbá tették; puszta lett Ság, Csanak, Kismegyer, Koroncó, Szentiván, Gönyű; súlyos károkat szenvedett Mindszent, Pér, Gyarmat, a szigetközi Száva s kivétel nélkül valamennyi Győr környéki település.6 Nem érték károk a Sziget- és Csilizközt. A Bécs alól visszaözönlő törökök, majd a nyomukban érkező birodalmi hadak és segélycsapatok ismételten végigrabolták, -dúlták e vidéket. A győri német helyőrség és a császári hadsereg itt állomásozó egységei már addig is sok kárt okoztak a megyében, de a '80-as évek fosztogatásai mindent felülmúltak. A megyén százával, ezrével átvonuló katonák mindenéből kifosztották a jobbágyokat, elhurcolták állataikat, felélték gabonájukat, megitták borukat. Jó példa erre Gyirmót esete. 1683 kora nyarán a törökök, Bécs felé vonultukban, felégették a falut, de a lakosságnak a Rába mocsaraiban sikerült meghúzódnia. Amikor visszatértek a helységbe, a német katonaság kezdte őket sanyargatni. Ezért egy év múltán, mint azt földesuruknak bejelentették, a kíméletlen zsarolás, bántalmazások miatt elhagyták falujukat.7 Hasonló helyzetben voltak az öttevényiek is, akiknek az átvonuló és beszállásoló németek okoztak súlyos károkat. Földesuruk, Széchényi György érsek, a megyétől kért kártérítést számukra.8 Téten 1690-ben a Leslie-féle ezred garázdálkodott.9 A megyében a nyugalom csak Buda (1686), illetve Székesfehérvár (1688) visszafoglalása után kezdett helyreállni, s ekkor kezdődhetett meg az elpusztult települések újjáépítése. Ez a folyamat azonban igen lassan bontakozott ki. 1690- ben és 1691-ben még mindig üresen állt Szentiván, Koroncó, Gönyű, Gyirmót, Csanak, Kismegyer, Pér és Mindszent éppen csak néhány jobbágyházból állt. Szentiván és Koroncó határát éveken át bérlők használták.10 6 Az 1683-1710 közötti időszak pusztításait illetően a helytörténeti irodalomban eltérő vélemények alakultak ki. Az egyes helységek sorsát ezért széles körű összehasonlítás alapján igyekeztünk pontosítani. Alapot az 1671., 1690., 1691., 1696. évi adóösszeírások és az 1703-1707 közötti katonai teherviselésről szóló elszámolások képezték. Valamennyi a GyMSM GyL GyVmL irataiban. A települések sorsáról bővebben Győr város és megye egyetemes leírása. Szerk.: Fehér Ipoly. Bp., 1874. és LENGYEL Alfréd: Pusztult falvak, eltűnt helynevek Győr megyében. Győr, 1944. c. munkák adnak tájékoztatást. Szentmárton lakóinak sorsáról A Pannonhalmi Szent Benedek rend története (= PRT) IV. köt. írta: Molnár Szulpic etc. Bp., 1906. 305.; Ságról: GyMSM GyL GyVmL Adószedő iratai. Adóösszeírás, 1731. és PRT IV. köt. 324. 7 Bedy V.: A győri székeskáptalan, i. m. 154-157. 8 Győri Történelmi és Régészeti Füzetek. I. köt. Győr, 1861.349. 9 Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. Sopron, 1924.395. 10 A 6. sz. jegyzetben idézett összeírások. Szentiván és Koroncó bérletére PBFL Acta Antiquiora. Fase. 40. No. 1.; PRT IV. köt. 352.; BEDY V.: A győri székeskáptalan, 160. 55
