Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr városa 1526 után
Gecsényi Lajos rosban. Az állandóan mozgásban levő huszárság, a gyengén fizetett végvári tisztek és katonák számára szállás, lovaiknak istálló kellett. A beszállásolásokra a legalkalmasabbnak a belsőváros egy része és a káptalani város kőházai tűntek. Kezdettől fogva napirenden voltak az erőszakos foglalások, a tulajdonosok kiűzése házaikból, az istállók, pincék elvétele. Több kanonoki házban az őrség parancsnokai telepedtek meg: néhai Balázs őrkanonok háza lett a parancsnoki szállás, az ún. királyi ház; néhai Sárffy Ferenc kanonok házába a gyalogoshad kapitánya költözött. Egyes kapitányok — Jagosyth Ferenc, Székely Miklós, némái Kolos János, Gregoróczy Vince — e házakra királyi adományt is szereztek.93 Az „egyszerű" katonák lakásszerzésére jellemző Lukács János polgár esete, akinek házába 1558-ban egy lovas katona költözött néhány hónapra, majd a tulajdonos tudta nélkül 20 tallérért a házat egy huszárbajtársának eladta, aki viszont továbbadta Gyulaffy Ferenc alkapitányának, Biczó Ferencnek.94 A győri végvár kiépítése, a városterület leszűkülése a század '50-es éveiben új jelenség kiindulópontjává vált. A török terjeszkedés nyugat-északnyugati vonalának a Rábáig való kiterjedése bizonyossá tette, hogy a katonaság nem csupán rövid ideig fog Győrben állomásozni, hanem hosszú tartózkodásra rendezkedik be. Ez — a tisztikar, a jobbára idegen gyalogság, tüzérség számára is — állandó lakásokat tett szükségessé. Ugyancsak lakásokra volt szüksége az ideérkező mesterembereknek, építészeknek és kíséretüknek. Mindezt csak erőszakos foglalásokkal már nem lehetett biztosítani, így megkezdődött a katonák fokozatos letelepedése, házak szerzése vétel vagy ritka esetben káptalani adomány útján. 1561-ben a belsővárosban Varjasi János királyi katona, 1562-ben Kucsevyth György huszártiszt, 1564-ben nemes Sidmondovycz Péter, a királyi katonai élelmezés tisztje, 1565-ben zvaldovai Mossur Fülöp és György királyi tisztek vásároltak házakat. 1565-ből, mint Szent István utcai háztulajdonosokat ismerjük Telekessy István és Rácz Illés királyi katonákat, a Varga utcában pedig Brocsovyth János huszártisztet.95 A káptalan először 1555-ben Gregoriancz Pál püspök kérésére adományozott házat a Szent Erzsébet utcában, az olasz származású Lentulus Márknak (1570-ben a királyi lovasok kapitánya), és azt minden adótól felmentette. 1564- ben Bemard „miser" olasz királyi építésznek (minden jel szerint azonos Bernardo de Magno építésszel) a városban kifejtett tevékenységéért néhai Kusmyth Mihály kanonok házát adta.96 E vásárlások és adományok a Lentulus-féle adomány kivételével a házakat terhelő földesúri szolgáltatások és városi közterhek fenntartásával történtek. A katonák és a királyi szolgálatban álló polgári személyek mellett — miként az előző évszázadokban — néhány nemes is tartott fenn házat a megyeszékhelyen. A Héderváryak, Pokyak, Marcalthőyek mellett elsősorban kisnemesek szereztek 53 GyEL GyKML Cimelio-téka IX. No. 636. 94 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 2. köt. 55. ® 1561: uo. 161.; 1562:169.; 1563: 229.; 1565: 268., 277., 290. 96 Lentulus Márk: uo. 2. köt. 26.; 1570: uo. 3. köt. 39.; Bemard „miser": uo. 2. köt. 263. 48