Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr városa 1526 után
Győr városa 1526 után háztulajdont házasság, vagy olykor vétel útján. (1540: nemes bácsai Füzy András — Szalai Mihály polgár veje; 1540: nemes Szaniszló Máté; 1549: nemes büdniczi Mátyás deák; 1564: nemes pataházi Babothy Albert; 1565: nemes látrányi Nagy Péter.) Ezek a kisnemesek is, házaik után megfelelő részt vállaltak a közterhek- ben. A káptalan maga is nagy súlyt fektetett a szolgálmányok betartatására, s így került sor arra, hogy nemes Szentiványi Sebestyén deáktól, Győr vármegye jegyzőjétől a neki adományozott házat visszavonták.97 A házak bővítésére — a belsőváros és a káptalani város központi részének zsúfoltsága miatt — az erődítések kezdete után mind kevesebb lehetőség nyílott. Kisebb épületeket már a házak udvarán, a gazdasági udvarokban is építettek. 1561-ben a káptalani gazdasági udvarban emelt ház cserélt gazdát. 1563-ban a káptalan engedélyt adott Csitvándi Bálint püspöki számvivő és Gerdeticzy Gergely deákoknak, hogy a piacon, a Szent Háromság Kápolna házának udvarán építsenek egy kis házat. Olykor egy-egy nagyobb lakóházat kisebb részletekben több tulajdonos szerzett meg, mint a város Szent István utcai házát, melyet 1563-1564-ben három részletben adtak el.98 Az 1564 és 1567 közötti szabályozások során 27 tulajdonos telkéből hasítottak ki kisebb-nagyobb részeket, amelyeket a bontásra ítélt házak tulajdonosainak osztottak ki. Az udvarok, esetenként egész utcarészek beépítése nehezítette a városban állomásozó katonaság mozgását, akadályozta gyors gyülekezését. Emiatt hívták fel gróf Salm generális figyelmét beiktatásakor a királyi biztosok az utcák és a piactér tágítására, tisztán tartására.99 A falakkal körülvett egykori váralján a szűkös körülmények között nemcsak a lakásviszonyok romlottak, de mind nehezebben fértek meg egymással a katonák és az életüket, vagyonkájukat, családjukat féltő mezővárosi polgárok. A társadalom minden rétegéből toborzódott végvári katonaság között nem egy olyan akadt, aki céljának, megélhetése forrásának a rablást, fosztogatást tekintette. így, mint igen sok más végvár körül, Győr környékén is elszaporodtak a kóborlók, a garázdálkodók. Ezek ellen kérte a főkapitány intézkedését 1548-ban Nádasdy Tamás, majd 1557-ben Nádasdy ismételt közbenjárását a káptalan. Ez utóbbi esetben Szarka Izsák esküdtpolgárt és testvérét bántalmazták a huszárok, s utóbbit kis híján megölték. A káptalan levele szerint már öt polgár lett a katonák között megbúvó orgyilkosok áldozata. 1563-ban az országgyűlés törvény97 GyEL GyKML Cimelio-téka IX. No. 666. Arról nincs adatunk, hogy az adózás a köznemesség, ill. főnemesség tehetős tagjaira kiterjedt-e. Héderváry István 1525-ben nemes Némái György deák özvegyétől vásárolt egy házat a Szt. István utcában 250 aranyforintért. Héderváry oki., i. m. I. köt. 410. sz. 98 1561: GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 2. köt. 161.; 1563: uo. 229.; 1563-64: uo. 192., 230., 237. 99 Villányi Sz.: i. m. 58. 49
