Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és magyar tanácsosai a 16. században

A Magyar Kamara vezetői

ok közötti aprózódás nyomán egyre kisebbedtek, még végül is Zala megyére korlátozódtak. Apja, H. László (felesége kaczorlaki Kaczor Katalin) 1549-ben a család névadó faluján kívül még két településen (Gyülvész, Szentlélekuzsája) birtokolt összesen 8,5 portát, 11 zsellért, 2 puszta telket, 2 szolgát és 1 molnárt. Ezzel a birtoknagysággal sok más családhoz hasonlóan a helyi középnemességhez tartozott.52 Nem tudjuk mily támogatással sikerült eljutnia a bécsi egyetemre, ahol 1539-ben iratkozott be. 1549-ben már a magyar kancellária jegyzőjeként kapott testvéreivel együtt birtokadományt a Zalában fekvő Meggyesen.53 Ezt erősítette meg Ferdinánd királynak egy másik — Kisfaludy Pállal és Benedekkel közös — adománya 1554-ből a Sopron megyei Peresznyére, ahol ugyancsak a kancellárián „in officio scribendi" végzett munkáját emelték ki érdeméül.54 1553 december 17-én viszont Pozsonyban az esztergomi egyházat illető értékek leltározásánál, mint érseki udvarmester volt jelen. Ilyen minőségére utalt egy 1556- ban kelt másik oklevél is.55 A kultúra iránti érdeklődését mi sem mutatta jobban, mint 1555 márciusában Bécsből Batthyány Kristófhoz írt levele, melyben Nikephorus bizánci történetíró egyik kódexének lehetséges megvásárlásáról tájékoztatta.56 Oláh Miklós figyelme az érseki udvartartásból történt kiválását követően sem hagyta el. Vélhetően neki köszönhette, hogy 1566-ban tagja volt a konstantinápolyi császári követségnek, melynek elismeréseként Oláh egy esztendővel később a Zala megyei Gógánfán fekvő nemesi kúriát és 5 jobbágyot adományozott a számára.57 A Magyar Kamarában végzett munkáját mindvégig kisebb birtokokkal és pénzösszegekkel ismerték el: 1564 és 1579 között 4850 forint jutalmat és 50 jobbágy adományozására szóló ígérvényt kapott.58

Hosszútóthy családi kapcsolatai egyben azt a társadalmi összefonódást is példázták, amely egyes esetekben a hivatalnoki elitben érvényesült. Felesége, Mussay Ágnes révén ugyanis nevelőapja lett az asszony — Kisserényi Ferenc tanácsos-számvevő (1534-1552+) fiával — Kisserényi Pál kamarai regisztrátorral (irodavezetővel) fennállott házasságából származó gyermekeinek.

A magyar tisztviselőkhöz hasonló színvonalat képviseltek a külföldről Pozsonyba helyezett Flans von Sinzendorff (1565-1568) — az Alsó-Ausztriai Kamarától, Siegfried Rybisch (1568-1572) — a Sziléziai Kamarától, báró Johann Kariing (1565-1575) császári tanácsos, Georg Nostitz (1573- megh.1583) ún. „német tanácsosok" is. A frissen nemesített radafalvai harmincados Johann ab Ankerreith (1572-1576?) nyilvánvalóan gyakorlati tapasztalatait hasznosította. Egyetemi végzettsége, a belső igazgatásban 1561-től szerzett jártassága, talán a Szepesi Kamara megszervezésében kifejtett tevékenysége, császári tanácsosi

52 MAKSAY F.: i. m. 990. és 998.

53 ZalaML ZKKHL 42. fasc. 2159. sz.

54 VAML VSzKHL Beiktatások, Hosszútóthy család.

55 A magyar könyvkultúra múltjából. Iványi Béla cikkei és anyaggyűjtése. S. a. r. és a függeléket összeáll.: HernerJAnos-Monok István. Szeged, 1983.43. 77. sz; ZML ZKKHL 25. fasc. 1542. sz.

56 Iványi Béla: Batthyány Boldizsár a könyvbarát. Iványi Béla cikkei és anyaggyűjtése, i. m. 392.

57 ZML ZKKHL 42. fasc. 2159. sz.

58 ÖStA HKA FA H-216. 8.

483