Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és magyar tanácsosai a 16. században
Gecsényi Lajos Szerémihez hasonló előzményekkel kezdte kamarai pályafutását Zermegh János a Szlavóniából északra sodródott egykori íródeák, aki János király kancelláriáján lépett először szolgálatba. 1529-ben a zágrábi püspök számvevője, a '30- as években Váralljai Szaniszló fehérvári prépost deákja, 1539-től egy évtizeden át Thurzó Elek titkára, 1554-től a Magyar Kamara titkára, 1558-tól 1576-ig tanácsosa (1564-ig egyben számvevője is). Mint kortárs történetíró (munkája a „Historia rerum gestarum inter Ferdinandum et Johannem Ungariae Reges usque ad ipsius Joannis obitum" 1662-ben jelent meg először nyomtatásban Amszterdamban, de kéziratban már addig is széles körben ismert volt) a pozsonyi szellemi élet egyik résztvevője.46 Elbocsátásakor „familiaris aulae regiae" címmel ismerték el szolgálatait, ám szerény Nyitra megyei birtokából aligha tudta magát fenntartani.47 Az 1561 végén, korábbi magyar kancelláriai és több éves pénztárnoki tevékenysége után, tanácsosi kinevezést kapott, Erdélyből Pozsonyba települt szász Ambruster család egyetemet végzett, irodalmat művelő tagja, Kristóf ugyancsak közel állt a litterátus körhöz. Érdemes megjegyezni, hogy kapcsolatban volt Révay Ferenc nádori helytartó családjával is.48 1561-ben ismét egyházi ember, a magasan képzett Ujlaky János váci püspök vette át a Magyar Kamara prefektusi tisztét. Az ő, és 1569 májusától utóda, a kiváló humanista főpap, később királyi helytartó Radeczy István működése idején (1586 februárig) folytatódott a személyzeti megújulás. A német, osztrák és itáliai akadémiákat látogatott gyalui Torda Zsigmond (1560-1569), a Révay fiúk nevelője (Werner György veje)49 és Hosszútóthy György (1557-1589) a zalai köznemesség újabb nemzedékének sokirányú műveltséggel bíró tagja, Oláh Miklós főkancellár írnoka, majd érseki udvarmestere került hivatalba. Hosszútóthy három évtizedes50 tisztségviselése csúcspontja a Mohács előtti ismeretekkel bíró, Révay Ferenchez, Thurzó Elekhez, Oláh Miklóshoz kapcsolódó kancellisták pályafutásának. Családja a középkorban több dunántúli vármegyében rendelkezett birtokokkal,51 amelyek a török előrenyomulás, a családtag46 Zermeghről ld.: Molnár D. SzuLPICZ: Zermegh János és emlékirata. Történelmi forrástanulmány. Kőszeg, 1896. 47 Zermegh János életéhez. Történelmi Tár, 17. Bp., 1894. 568-572.; Zermegh János történetíró életéhez: Történelmi Tár, 22. Bp., 1899 474-482.; ÖStA HKA Familienakten. Z-30; Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. Bp., 1990. 571. 48 Armbruster kinevezésének időpontját korábbi tanulmányomban tévesen 10 évvel később jelöltem meg. Kinevezési okirata 1561. december 12-én kelt. MOL E 554 Szalay-gyűjtemény. 1725. t. Föl. 225v. Frankl Vilmos: Réwai Ferenc nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása, 1538-1555. Pest, 1873. 20. skl. Ambruster életrajzát legújabban ld.: MlKÓ ÁRPÁD-PÁLFFY GÉZA: A pozsonyi Szent Márton-templom késő reneszánsz és kora barokk síremlékei (16-17.század). Különnyomat a Művészettörténeti Értesítő 51. (2002) 1-2. számából. 123-124. old. 1562. december 31-én halt meg. 49 GECSÉNYI L.: A Magyar Kamara tanácsosainak, i. m. 61. 34. jegyzet. 50 1582-ben öregségére való tekintettel már felmentését kérte, amire ugyan nem került sor, de a munkától mindjobban visszavonult. ÖStA HKA FA H-21610-11. 51 II. Lajos király 1516. május 14-én eladományozta a Hosszútóthy György kezén lévő Vas, Zala, Somogy, Tolna és Veszprém megyei birtokokban lévő királyi jogokat. Ld.: KÓTA Péter. Középkori oklevelek Vas megyei levéltárakban I. Regesztak. a vasvári káptalan levéltárának okleveleiről. (1130) 1212- 1526. Szombathely, 1997. 641. sz. 482
