Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és magyar tanácsosai a 16. században
A Magyar Kamara vezetői titkárt pedig titkárként.26 Puechler rövid idő múltán eltűnt, miként átmenetileg Kisserényi is, akit rövid időre lévai prefektussá és várnaggyá neveztek ki.27 A kollégiumban az 1537 utáni másfél évtizedben Peregi Albert (1546-ig28), majd Thurzó Ferenc ekkor nyitrai püspök vezetése alatt (1549-155629) egy másik tősgyökeres zalai, Rajky István, egy időben alországbíró,30 néhány évre Paul de Oberstein bécsi nagyprépost,31 a visszatérő Reichersdorffer és Kisserényi, Péterváradi Balázs deák, egykori budai aludvarbíró,32 1532 táján már kamarai számvevő, és végül a tudós Werner György Sáros vára prefektusa, pénztárnok33 léptek a helyükre. Az egyházi ranglétrán gyorsan emelkedő, a krakkói universitasban iskolázott Péterváradi és Werner a '30-as évek derekán egyúttal már a felső-magyarországi ügyek önálló intézői. 26 MOL E 211. cs. 10-17.1531. július 21 27 Thurzó Elek országbíró 1531. augusztus 10-én bízta meg Kisserényit az adminisztrátori és Koloni Gáborral együtt a vámagyi teendőkkel. MOL P 646 Diversae litterae 68. t. Peregi a titkári cím mellé, melyet prefektusi kinevezéséig viselt, vélhetően ekkor kapta meg a tanácsosságot. 28 Bél Mátyás nem említi (BEL, M.: i. m. 451.), Ember Győző (Ember Gy.: i. m. 131.) és Fallenbüchl Zoltán (Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai. Bp., 1988.109. old. — Váradi Balázs néven) viszont jelzik, hogy Peregi 1546. június 8-án bekövetkezett halála (ld.: Payr SÁNDOR; Egyháztörténeti emlékek. Sopron, 1910. IV. köt. 464. sz.: Bornemissza Pál királyi tanácsos értesíti Nádasdy Tamást, hogy Peregi 1546. június 8-án meghalt.) és Thurzó 1549. januári kinevezése között Péterváradi vezette, vélhetően mint préposti rangú tanácsos, a hivatalt. 29 Ezt követően Thurzó egyedüli magyarként 300 év történetében az Udvari Kamara elnöke lett. 30 Rajky tanácsosságáról két 1536-ban kelt irat tesz említést: a Magyar Kamara levele Sopron tanácsához, amelyben kérik, hogy Rajky István tanácsosnak mindenben higgyenek. GyMSM SL Ortel- féle rendezés. Lad. XXIV.Y. Fase. 1. No. 9. Köszönöm Dominkovits Péter barátomnak az irat másolatát. Rajky jelentése Pemfflingerhez különböző ügyekről. Bessenyei JÓZSEF: Enyingi Török Bálint. Bp., 1994. 143. sz. Alországbírói mivoltáról Várday Pál helytartónak 1544-ben a kapornaki kon- venthez küldött idéző parancsa tájékoztat, amely szerint Nádasdy Tamás országbírót és Rajky István alországbírót egy hatalmaskodási ügyben 15. napra idézzék meg. ZML ZKKHL Fasc. 21. No. 1103. Köszönöm Őriné Bilkei Irén főlevéltáros asszonynak a másolatot. A Bél Mátyásnál (és az ő nyomán Ember Győzőnél) 1536-ban szereplő Polyáni Ferencre adatot nem sikerült találni, miként Francisci Tamás működése is csupán jóval később bizonyítható. 31 Oberstem életéről — magyarországi adatok nélkül — nyomtatásban Walter Goldinger tanulmánya tájékoztat: Goldinger, Walter: Paul von Oberstein. Ein Diplomat im Dienste Maximilians I. und Ferdinands I. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs. Ergänzungsband III. Festschrift zur Feier des Zweihundertjährigen Bestandes des Haus-, Hof- und Staatsarchivs. Bd. II. Hgb.: Santifaller, Leo. Wien, 1951. 314-326. 32 MOL A 57 1. köt. 116. Ferdinánd király birtokadománya 1528. február 26. Esztergom, „egregio Blasio de Waradino Petri". Az egregius címzés azt a benyomást kelti, hogy Péterváradi ekkor még nem vette fel az egyházi rendet. Első ízben 1542 októberében bukkant fel, mint a scsavniki apátság adományosa, négy évvel később nyerte el a jászói prépostságot, majd 1551-ben a szepesi préposti címet s végül 1553. június 4-én lett váci püspök, amiben III. Gyula pápa 1554. augusztus 4-én erősítette meg. 1560 januárjában halt meg. Ez utóbbira ld.: Váci egyházmegyei almanach a Szent István milléneum évében. Szerk.: BÁNK JÓZSEF. Vác, 1970. 148-149. Az a tény, hogy 1535-ben Pemffiinger Márk társadományosa, illetve 1543-ban részben ő kapta Pemffiinger örökös nélkül elhalt fiának, Jánosnak a szebeni házát és Szeben környéki két birtokát azt sejteti, hogy valamilyen módon kapcsolódott a családhoz. 33 Wemer György kiemelkedő szaktudását és az erdélyi ügyekben végzett munkáját legutóbb Obomi Teréz méltatta munkájában: OBORNI Teréz: Erdély pénzügyei I. Ferdinánd uralma alatt, 1552- 1556. Bp., 2002.44-45. 479
