Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és magyar tanácsosai a 16. században
Gecsényi Lajos getlenül a budai várnagy (Nádasdy Tamás) és az udvarbíró (Pemflinger István) lettek a meghatározó személyek a tanácsosok között. Harmadikként az a (szarvaskendi) Sibrik Ozsvát társult melléjük, aki testvérével Sibrik Gergely királyi tanácsossal, a helytartótanács tagjával, alországbíróval együtt ugyanabból a Zala megyei köznemesi körből származott, mint Nádasdy Tamás.21 Az egyetemet végzett Reichersdorffer György korábban szebeni közjegyző, királyi titkár, akit talán a Pemfflingerek ajánlottak, röviddel később, 1528 szeptemberében kapta meg kinevezését. A két szaktisztviselő — a pénztárnok és számadásmester — II. Lajos király egykori frissen nemesített22 alkincstartója Kisserényi Ferenc és Thurkovyth Miklós ismert budai polgár lett. Szakismeretüket mi sem bizonyította jobban, mint a magyarországi harmincadok állapotáról és más pénzügyi kérdésekről az uralkodó számára 1528 áprilisában készített összefoglaló jelentés.23 Buda török megszállását követően Nádasdy János a királyhoz pártolt, Pemfflinger és Reichersdorffer Pozsonyba menekültek, ahol a legújabban megismert adatok szerint változatlanul tanácsosi minőségben jártak el. Utóbbit hamarosan a magyaróvári harmincad megszervezésével és irányításával bízta meg a király.24 A Kamara újjászervezéséről 1531 július 21-én Budweisben kiadott királyi instrukció viszont Pemfflinger Istvánt (1531: Liber baro Zitschan und Kocklburg", 1533: „liber Dominus in Chytzwa et Kikelew",,)25 említette superintendánsként, Sibriket, (Kis)Serényit és Wolfgang Puechlert, az Udvari Kamara titkárát, tanácsosokként, (Peregi) Albert deák pécsi prépostot, királyi 21 A szarvaskendi Sibrik családról: Nagy IVÁN: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. I—XII. köt. Pest, 1857-1868. 39 517. rekord. (A kiadványt az Arcanum Adatbázis Kft. által kiadott CD-ROM-on kutattam.) Sibrik Gergelyt, kora neves jogászát, királyi tanácsost, a helytartó- tanács tagját 1543-ban említik, mint egykori — valószínűen Thurzó Elek alatt működött — alországbírót. ÖStA HHStA UA Fasz. 53. Konv. Sine dato . 38. 22 Nagy I.: i. m. 39 393. rekord. 23 A gazdaságtörténészek által a mai napig kiaknázatlanul hagyott jelentés az ÖStA HHStA UA Fasz. 431/a. 20-22. jelzet alatt található. 24 A szakirodalom mindmáig úgy tudja, hogy a Magyar Kamara 1529 őszén beszüntette a működését. Ezt, a testületet illetően, jelenlegi ismereteink birtokában magunk sem tudjuk cáfolni, de egy Pozsony város levéltárában fennmaradt levél szerint 1529 decemberében Ferdinánd király Linzben kelt rendeletével Pemfflingert és Reichersdorfert, mint a Magyar Kamara tanácsosait („consiliarii Camerae Nostri Regni Hungáriáé") hatalmazta fel egy a pozsonyi tanács őrizetére bízott láda átvételére. AMB PVL Missiles. No. 5044. 1530. január 12-én ők ketten fordultak az uralkodóhoz egy Pozsonyt érintő ügyben, ámde milyen minőségben azt nem tudjuk. Uo. No. 5049. 1531. július 1-jén Reichersdoffer mint „Römischer Königlicher Majestät Rat, Secretari vnd obrister Einnemer in Hwngem" nevezte magát egy levelében. Uo. No. 5155. Az „obrister Einnehmer" gyakorta szolgált a kamarai pénztámokok alternatív megjelölésére. Reichersdorffer életének — igaz hiányos életrajzi adatokkal készült — legújabb összefoglalását az alábbi munka adja: Erdély és Moldva leírása 1550. Georg Reicherstorffer Chorographia Transilvaniae (!) et Chorographia Moldáviáé. A szöveget gond., ford., a kísérőtanulmányt és a magyarázatokat írta: Szabadi István. Debrecen, 1994. 117-128. Magyaróvári kinevezése 1531. május 29-én kelt Prágában. AMB PVL Missiles No. 5144. 25 A Pemfflinger család felemelkedésére vö. KuBINYl, András: Die Pemfflinger in Wien und Buda. Jahrbuch des Vereins für Geschichte der Stadt Wien. Bd. 34. Wien, 1978. 478
