Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és magyar tanácsosai a 16. században
Gecsényi Lajos ra véleményének kikérése. Mitöbb, jó néhány tanácsos közvetlen kapcsolatban állt bécsi kollégáival, volt tehát lehetősége a nem hivatalos tájékoztatásra is.7 Thaly a Bercsényiekről írott könyvében eltúlozva ugyan, ám a lényeget meg- ragadóan így fogalmazott a tisztviselőkről: „E fontos hatáskörű, igen jövedel- mes, és rendszerint még magasabb állásokra lépcsőül szolgáló udvari főtisztviselői állomás, már természeténél fogva, kétségtelen hűségű, teljesen megbízható, szorgalmas, szemes, ügyes, a közgazdaság és a pénzügyek terén, nemkülönben az örökösödési jog mezején is egyaránt jártas, az ország adóképességét és a katonai viszonyokat gyökeresen ismerő, s mindenekben lehetőleg a kir. kincstár hasznát kereső egyént igényelt."8 A kamarai tanácstestület tagjainak fontosságát a kortárs közeli történetírás is felismerte, hiszen Bél Mátyás 1735-ben, a Notitia Hungáriáé Novae lapjaira iktatta névsorukat.9 Ember Győző kiegészítette és az alárendelt tisztviselők egy részével bővítette ezt a jegyzéket,10 majd Fallenbüchl Zoltán nemcsak a neveket tette közzé újból a XVII. századból, de kísérletet tett a teljes tisztviselői kar származásának, pályafutásának, kapcsolatrendszerének elemzésére is.11 Mindezzel együtt a mai napig még mindig csupán a Magyar Kamara állományára vonatkozó prozopográfiai és archontológiai vizsgálódások kezdeteiről beszélhetünk.12 Annak ellenére, hogy 1528/1531 (a Kamara folyamatos tevékenységének megindulása) és 1672 (Leopold Kollonich kamarai elnök kinevezése) között csupán 15 kamarai prefektust illetve elnököt valamint (Bél alapján) 81 tanácsost tartunk számon, mégsem történt meg életük, karrierjük pontos — igaz, fáradságos mozaik játékkal felérő — feltárása és ennek segítségével társadalmi kötődéseik, befolyásuk meghatározása, de még annak verifikálása sem, hogy valóban mindannyian betöltötték e hivatalt.13 Ami azt is jelenti, hogy ideje volna megállapítani, kik is voltak ténylegesen a Magyar Kamara vezető tisztviselői és 7 Másfelől fontos körülmény volt az is, hogy a Kamara állandó alkalmazásban lévő vezető tisztviselői munkájukért nem csak meghatározott összegű fizetést húztak, de alkalmanként jelentős pénzjutalmakban is részesültek. Azaz „kiemelt" mivoltuk ebben is kifejezésre jutott. 8 Thaly K.: i. m. 97. 9 BEL, Matthias: Notitia Hungáriáé Novae. Tom. I. Viennae, 1735.450-462. 10 Ember Gy.: i. m. 131-134. 11 Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században. Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. sz. 233-265. 12 Az elmúlt években megjelent két közleményünkre utalhatunk: Gecsényi LAJOS: Egy kamarai tisztviselő a XVI. században. Nagyváthy Ferenc. Turul, 72. (1999) 3-4. sz., ill. jelen kötetben; GECSÉNYI Lajos: A Magyar Kamara tisztviselőinek összetételéről a XVI. században A történelem és a jog határán. Tanulmányok Kállay István születésének 70. évfordulójára. Szerk.: Seifert TIBOR. Bp., 2001. 55-70. 13 Érdemes elgondolkodni azon, hogy Peter Bahl 2001-ben közel 600 oldalas tanulmányt és adattárat tett közzé a XVII-XVIII. századi brandenburg-poroszországi magasabb beosztású udvari tisztviselőkről: Bahl, Peter: Der Hof des Großen Kurfürsten. Studien zur höheren Amtsträgerschaft Brandenburg-Preußens. Köln-Weimar-Wien, 2001. (Veröffentlichungen aus den Archiven Preußischer Kulturbesitz; Beiheft, 8.) 476
