Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és magyar tanácsosai a 16. században

Gecsényi Lajos ra véleményének kikérése. Mitöbb, jó néhány tanácsos közvetlen kapcsolatban állt bécsi kollégáival, volt tehát lehetősége a nem hivatalos tájékoztatásra is.7 Thaly a Bercsényiekről írott könyvében eltúlozva ugyan, ám a lényeget meg- ragadóan így fogalmazott a tisztviselőkről: „E fontos hatáskörű, igen jövedel- mes, és rendszerint még magasabb állásokra lépcsőül szolgáló udvari főtisztvi­selői állomás, már természeténél fogva, kétségtelen hűségű, teljesen megbízható, szorgalmas, szemes, ügyes, a közgazdaság és a pénzügyek terén, nemkülönben az örökösödési jog mezején is egyaránt jártas, az ország adóképességét és a ka­tonai viszonyokat gyökeresen ismerő, s mindenekben lehetőleg a kir. kincstár hasznát kereső egyént igényelt."8 A kamarai tanácstestület tagjainak fontosságát a kortárs közeli történetírás is felismerte, hiszen Bél Mátyás 1735-ben, a Notitia Hungáriáé Novae lapjaira iktatta névsorukat.9 Ember Győző kiegészítette és az alárendelt tisztviselők egy részével bővítette ezt a jegyzéket,10 majd Fallenbüchl Zoltán nemcsak a neveket tette közzé újból a XVII. századból, de kísérletet tett a teljes tisztviselői kar származásának, pályafutásának, kapcsolatrendszerének elemzésére is.11 Mindezzel együtt a mai napig még mindig csupán a Magyar Kamara állo­mányára vonatkozó prozopográfiai és archontológiai vizsgálódások kezdeteiről beszélhetünk.12 Annak ellenére, hogy 1528/1531 (a Kamara folyamatos tevé­kenységének megindulása) és 1672 (Leopold Kollonich kamarai elnök kinevezé­se) között csupán 15 kamarai prefektust illetve elnököt valamint (Bél alapján) 81 tanácsost tartunk számon, mégsem történt meg életük, karrierjük pontos — igaz, fáradságos mozaik játékkal felérő — feltárása és ennek segítségével társadalmi kötődéseik, befolyásuk meghatározása, de még annak verifikálása sem, hogy valóban mindannyian betöltötték e hivatalt.13 Ami azt is jelenti, hogy ideje volna megállapítani, kik is voltak ténylegesen a Magyar Kamara vezető tisztviselői és 7 Másfelől fontos körülmény volt az is, hogy a Kamara állandó alkalmazásban lévő vezető tisztvise­lői munkájukért nem csak meghatározott összegű fizetést húztak, de alkalmanként jelentős pénz­jutalmakban is részesültek. Azaz „kiemelt" mivoltuk ebben is kifejezésre jutott. 8 Thaly K.: i. m. 97. 9 BEL, Matthias: Notitia Hungáriáé Novae. Tom. I. Viennae, 1735.450-462. 10 Ember Gy.: i. m. 131-134. 11 Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században. Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. sz. 233-265. 12 Az elmúlt években megjelent két közleményünkre utalhatunk: Gecsényi LAJOS: Egy kamarai tisztviselő a XVI. században. Nagyváthy Ferenc. Turul, 72. (1999) 3-4. sz., ill. jelen kötetben; GECSÉNYI Lajos: A Magyar Kamara tisztviselőinek összetételéről a XVI. században A történelem és a jog határán. Tanulmányok Kállay István születésének 70. évfordulójára. Szerk.: Seifert TIBOR. Bp., 2001. 55-70. 13 Érdemes elgondolkodni azon, hogy Peter Bahl 2001-ben közel 600 oldalas tanulmányt és adattárat tett közzé a XVII-XVIII. századi brandenburg-poroszországi magasabb beosztású udvari tisztvise­lőkről: Bahl, Peter: Der Hof des Großen Kurfürsten. Studien zur höheren Amtsträgerschaft Branden­burg-Preußens. Köln-Weimar-Wien, 2001. (Veröffentlichungen aus den Archiven Preußischer Kulturbesitz; Beiheft, 8.) 476

Next

/
Thumbnails
Contents