Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
A Szepesi Kamara vezető tisztviselői 1646-1672 között
Gecsényi Lajos Cherney esete önmagában a kamarai igazgatás XVI-XVII. századi történetének igen ritka jelensége, hiszen 1658. évi sikertelen kísérlete után egy évtizeddel nyerte el az óhajtott tisztséget, melyről másfél évnyi működés után azután lemondott. Az előzményekhez tartozott, hogy 1666 nyarán a súlyosan betegeskedő szigeti Vas Márton már nem tudta a szolgálatát ellátni. A hivatali működés folyamatosságának a biztosítására felmerült egy új tanácsos kinevezésének a lehetősége. A jelöltek között ismét ott találjuk Cherney Pál országbírói ítélőmestert, Zemplén vármegye táblabíráját, aki most nem csak urától, Nádasdy Ferenctől, hanem Wesselényi nádortól is támogatást kért, és kapott.89 Az is bizonyos, hogy ítélőmesterként kifejtett több mint egy évtizedes munkássága jelentősen megerősítette ismertségét szerte Felső-Magyarországon. A Magyar Kamara és az Udvari Kamara állásfoglalásai is kedveztek a számára és ennek alapján 1667. március 30-án I. Lipót kinevezte őt Bélaváry Miklós mellé.90 A régóta várt állás azonban nem hozta meg a sikert. Miközben alig-alig jelent meg Kassán, hogy részt vegyen az ügyintézésben, minden erejét arra fordította, hogy a fia számára valamilyen hivatalt szerezzen a pénzügyigazgatásban.91 A sorozatos távollétei nyomán kialakult helyzet vezetett oda, hogy 1668 májusában a Kamara felügyelete alá tartozó kassai élelmezési ház élésmestere, Árva Mihály megszökött a dézsma- bérletből beszedett pénzzel.92 A felelősség Cherneyt is terhelte, ami nyilvánvalóan hozzájárult ahhoz, hogy 1669 januárjában benyújtotta a lemondását és visz- szavonult királyhelmeci birtokára.93 így történhetett, hogy sor került Holló Zsigmond megbízatására. Erre annál inkább szükség volt, mert az esztendő második felében Bélaváry Miklós is meghalt. A Magyar Kamara 1670. június 14-én intézkedett a kassai apparátus kiegészítéséről és a hivatali múlttal nem bíró — a két évtizeddel korábban működött 89 MOL E185 Cherney Pál levele Nádasdy Ferencnek. 1666. június 30. 90 A Magyar Kamara május 23-án, három héttel azt követően, hogy Vas elhunyt, értesítette a kassaiakat a döntésről, ahonnan június elsején elküldték a beiktatásra szóló meghívólevelet Chemeynek. MOL E 273 14. köt. (Másolati könyv) 149-150. Vas haláláról: MOL E 240 Iratok. 1667. május 10.; Uo. 1667. június 1. Az ítélőmesteri hivatalt Nádasdy titkára, Szente Bálint vette át. Pauler GYULA: Wesselényi Ferenc nádor és társainak összeesküvése, 1664-1671. Bp., 1876.144. 91 Az első kísérletre már 1667. szeptember végén sor került, amikor Cherney Istvánt Bélaváry Miklós felterjesztette a homonnai harmincadosi posztra. Ajánlásában hangsúlyozta az ifjú Cherney olvasottságát, katolikus voltát és azt a tényt, hogy a házassága révén (lekcsei Sulyok Katával) bene possessionatus ember lett. MOL E 244 Iratok. 1667. szeptember 29. Ennek ellenére a Magyar Kamara nem járult hozzá a kinevezéshez, mivel Cherneyt tapasztalatlannak tartotta és egy kisebb hivatalba akarta helyezni (uo. 1667. október 28. és december 10.). Ez a munkácsi harmincadosság lett, amit 1673-ban tudott felváltani a nagyszöllősi hivatallal. MOL E 273 15. köt. 243-244. Működése során jelentős hivatali adósságot, 1800 forintot halmozott fel, amit felesége egyik birtokának az eladásával tudott kifizetni. MOL R 319 Csemey család iratai. 1677. 92 MOL E 254 N. 30.1668. május 20.; No. 3.1669. május 10. 93 Uo. No. 23. 1669. január 29.; 1669 áprilisában már az özvegy fejedelemasszony, Báthory Zsófia jószágigazgatója, amikor úrnőjét képviselte a tiszamelléki reformátusok vezetői és Rákóczi Ferenc pataki tanácskozásán. Ld: Pauler Gy.: i. m. 236-237.1672-ben Zemplén megye alispánjaként említették. Ld.: Adalékok Zemplén vármegye történetéhez, 2. (1896) 177.1677-ben már nem élt. 468
