Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
A Szepesi Kamara vezető tisztviselői 1646-1672 között
A Szepesi Kamara vezető tisztviselői Melczer Lajoshoz hasonlítható — Hartyáni Andrást, a királyi tábla ülnökét, Kassán megtelepedett nemest nevezte ki Holló Zsigmond mellé.94 Kettejükre várt, hogy a nyílt felkeléssel fenyegető felső-magyarországi helyzetben a helyismerettel bíró adminisztrációs hátteret szolgáltassák a katonai hatóságok számára. A Magyar Kamara nagy hatalmú elnöke ugyanis mindenekelőtt a kijelölt katonai rendcsinálóval, Spork tábornokkal történő együttműködésre intette beosztottait, miközben a lelkűkre kötötte a kincstár érdekeinek maximális érvényesítését a lázadókkal szemben. Ezek mondandóját jól tükrözi az a néhány fennmaradt levél, amelyet Zichy István küldött Holló Zsigmondnak 1670. június eleje és október eleje között.95 Azt, hogy ebben, legalábbis a Johann Rottal vezette teljhatalmú bizottság szemével nézve, mégsem voltak eléggé határozottak, egy október 5-én kelt Zichy levél jelezte, amelyben a Holló ellen Bécsben tett panaszokkal összefüggésben a prefektus „az hamis vadlasoknak megh csorbítására" intette.96 Hónapokkal később a pozsonyi „iudicium delegatum" előtt folytatott vizsgálat során, a felkelésben való részesség miatt perbe fogott Chemel György is terhelő vallomást tett Holló és Hartyáni ellen. (A helyzet pikantériájaként éppen Cseróczy Kristóf jogügyi aligazgató, azaz a saját egykori kollégájuk előtt.)97 Mindezek ellenére gróf Otto Volkra és Franz Wagele Freiherr zu Wallsegg ad- minisztrátorsága alatt is mindketten nem csak megmaradtak tisztükben, de a későbbiekben a Magyar Kamara tanácsosi állását is elnyerték.98 A tanácsosok mellett a pénztárnok, a titkár, a jogügyi aligazgató és a levéltár őre folyhattak bele érdemben vagy informálisan a kamarai ügyek intézésébe. A pénztárnok jelentőségére utal önmagában az is, hogy közülük Podbelányi, 94 Tanácsosi kinevezése előtt Hartyáni jószerével nem fordul elő az általunk ismert forrásokban. Kerekes György említi monográfiájában, hogy 1661 júliusában, amikor Wesselényi Ferenc nádor Kassára érkezett Hártyámnál akart megszállni, aki tiltakozott a városi magisztrátusnál a beszállásolás ellen, mondván, mindenkit nála akarnak elhelyezni. KEREKES Gy.: Polgári társadalmunk, i. m. 106. Kassai házát és vagyonát talán a gazdag nemespolgár családból származott mezőszegedi Szegedi Annával (Sz. Márton leányával) kötött házasságával szerezte. Ld. a családról újabban J. ÚJVÁRY ZSUZSANNA: Egy kereskedőcsalád metamorfózisa. A mezőszegedi Szegedi család. Óra, szablya, nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17-18. században. Szerk.: ZlMÁNYI VERA. Bp., 1994. 48-49. 1670 szeptemberében érdemeiért és a kincstárnak adott 6000 forintos köl- csönéért egy tolcsvai szőlőt és több tiszántúli birtokot kaptak. MOL A 5715. köt. 192-193. Vélhetően Holló javasolta őt, mert 1670. május 2-án Zichy István prefektus arról értesítette, hogy az Udvarnál ő is Hartyánit ajánlotta a tisztségre. P 1986 1670. A kinevezésről: MOL E 273 14. köt. (Másolati könyv) 232-233. 95 MOL P1986 1670. Néhány idézet az önálló közlésre érdemes levelekből. 1670 június 5.: „ezt czak recepisse gianant irom, hogj az ü Fölsege interesseiet K[egyelme]d ahun kívántatik Spork Vrjral] eggiut segellie, kinek mindenekrul van eleg instructioia.''; 1670. július 3.: „Vallion ugian nincze mod benne, hogj Szepessy Pal es Szuhay Matias kezbe akadhasson, lám ugj ertem az Egri Basa azzal aianlia magat ha ki közülük oda szöknék kész ki adni, igy Miskoczrulis el hozhatnak. K[egyelme]tek el ne mulassa azoknak is ioszagokat el foglalni; ugj hallom igen io helen való sző- leik vannak, lám drágák azoda való szőlők, azokbul io summákat árulhatunk." 96 Uo. 1670. október 5., Bécs. 97 PaulerGy.: i. m. 318-319. 98 FALLENBÜCHL Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században. Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. sz. 253. 469
