Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr erődváros kiépítése a 16. század második felében
Gecsényi Lajos (Varga utca) vág egybe a korabeli káptalani jegyzőkönyvekben nagy számban fennmaradt utcaelnevezésekkel. A Magyar utca, Fehérvári utca, Új utca, Úri utca, Zsidó utca, Szatócs utca, Szent Márton utca, Császár utca, Alsóközép és Felsőközép utcák ott teljesen ismeretlenek. Miként nem tűnnek fel a későbbi, 1617-ben összeállított telekkönyvben sem. Nem kizárt, hogy a felvételt végző Eyselernek és segítőinek a helyszín sajátosságai alapján alkalmazott elnevezéseiről van szó, amelyek nem honosodtak meg a mindennapi használatban. A 655 tulajdonos között ugyan csak 254 volt a bizonyosan katonának nevezett személy, de az azonos számban összeírt 251 ismeretlen foglalkozásúak (zömében német nevek) nagy része is ezt a csoportot (illetve a hozzájuk tartozó iparosokat, regiment-alattvalókat) gyarapíthatta. A csupán csak katonának (Kriegsmann) nevezettek mellett a német (Landsknecht) és magyar (Trabant) gyalogosok, a huszárok, naszádosok (Nassadist), a pattantyúsok (Büchsenmeister) tarka forgatagában számos altiszt, tiszt (Christoph Thiring kapitány, Benedikt Mala testa kapitány, Ferdinánd cseszneki és Pribék Tamás szentmártoni kapitányok, Jakosich Ferenc főkapitány-helyettes, Gregoróczy Vince huszárkapitány, Jajci Balázs hajdúkapitány, Tóth Bálint gyalogos kapitány, Thury György) bírt ingatlant. Az iparosok sorában ott volt Valentin de Cundal olasz kőműves, Lorenz Spadt, Jacob Gross és Leonhard Terschin kőművesek, Mihály mester német kovács. Mellettük a 112 polgárként jelölt lakos, a 16 nemes (pl. Gregoriancz István, Marczaltői Miklós) illetve pap (a prépost, a lébényi prépost, Péter pap, György pap, Lukács pap, Benedek pap, a lovasok prédikátora, Kálmán deák a magyar prédikátor, Ábrahám a német landsknechtek prédikátora) és a 22 özvegyasszony kétségtelenül alárendelt szerepet játszott. (2. diagram) Győri lakosság 1567-ben özvegyasszon 38% Mindez nyomatékosan arra utal, hogy Győrt ebben az időszakban nem egyszerűen erődvárosnak, hanem annak egy különleges formájának garnizon-városnak 450
