Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Győr erődváros kiépítése a 16. század második felében

Győr erődváros kiépítése

tekinthetjük, ahol a katonai szolgálatban álló lakosság (sőt ide számítva a háztulajdonosokon felül a beszállásolt katonákat is) elsöprő többséget jelentett.11

Az 1598-as év után, amikor a visszatelepülés megkezdődött, a helyzet alapvetően nem változott. A visszatérő 425 személy között igen sokan apjuk, feleségük után örökösödés címen jelentették be igényeiket, de az is előfordult, hogy egy-egy alkalmi foglaló próbálta törvényesíteni tulajdonosi mivoltát. A katonaság (és kiszolgáló rétege) az előző évtizedeknek megfelelően megtartotta vezető súlyát a magyar és német nyelvű polgárság mellett, noha nyilvánvalóan kicserélődött és az újonnan beszállásolt zászlóaljakból (németek Santalier, Eytzing, Lasperger, Bisancon/Pisanzo, Görtschacker kapitányok; magyarok a főkapitány és helyettese, Horváth Miklós, Horváth György és Balog János kapitányok, Csaby Mihály fővajda, Bornemissza Márton, Medvei Mátyás, Pázmán Ferenc, Győri Ferenc, Horvát Péter vajdák alatt) töltődött fel. (3. diagram)

Győr háztulajdonosainak megoszlása 1602-ben

A polgárok között ezzel szemben megtaláljuk azt a csoportot, amely az 1570-es évektől a civil lakosság magvának tekinthető és közülük nem egy már ott volt 1600 júniusában, amikor a városi közösség Szeghy Szűcs Gergely főbíró vezetése alatt újjászerveződött. (Torkos András marhakereskedő, Bajusz György deák, Kapra Balázs, Mohai Balázs kereskedő, Torkos János, Torkos Péter, Angrano Lajos kereskedő, Dallos András, Szőcs Benedek, Szalai Márton, János vagy Vámos Gáspár egykori püspöki vámos, Szűcs Mihály, Gyurkovith Szabó György, Szabó Boldizsár, Ötvös Mihály, Biki Kolompár Márton, Borbély János, Bánki András, Kapra István, Lendvai Lukács, Diószegi György, Hans Sagner, Gregor

11 A gamizonváros ebben az időben már elterjedt forma Nyugat-Európában. Vö. ENNEN, EDITH: Die Festungstadt als Forschungsgegenstand — die Herausbildung der Festung- und Gamisonstadt als Stadtyp. Beiträge zur Geschichte der frühneuzeitlichen Gamisons- und und Festungstadt. Referate und Ergebnisse der Diskussion eines Kollquiums in Saarlouis vom 24-27. 6. 1980. Zgt. von Hermann, Hans-WALTER-Irsigler, Franz. Saarbrücken, 1983.19-25.

451