Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr erődváros kiépítése a 16. század második felében
Győr erődváros kiépítése A majd egy évtizedig húzódó munkák újraformálták a mezőváros arculatát, annak megfelelően, ahogyan Győr szerepe átalakult. A hajdani püspöki vár (a Káptalandomb) területén és a falakkal körülvett váralján (azaz a mai belváros területén a Rábától az Újkapu utcáig, a Dunától az Arany János utca-Schweidel utca vonaláig) 694 ingatlan: 487 ház (Haus), 95 kisebb ház, kunyhó (Häuslein), 63 „lakás" (Losament), 22 markotányos bódé és 27 kereskedő bódé tapadt egymáshoz az utcák és kisebb terek tömkelegében. Mindezen felül 144 részben puszta helyet (Platz) és 31 úgymond égett helyet vettek számba. (1. diagram) Az ingatlanok megoszlása Győrben 1567-ben egyéb ház 55% A város meghatározó középületei a hegyen a püspökvár, a nagytemplom, a katonai szertár, az élelmezési ház, a püspöki udvarbíró háza, a régi városfal egy darabja, a harangtorony; a vár alatt német templomként számon tartott egykori Szent István plébániatemplom, a közelében lévő lőporraktárnak használt temp- lomocska, a polgári iskola, egy nagy kincstári pince, a vendégfogadó, egy sörmérés, a fürdő, a postaistálló, a harmincadház, a mészárszékek, markotányos és kalmár bódék.9 Azaz minden, ami egy város arculatához hozzátartozik, azzal az itteni megszorítással, hogy ezek egy része kifejezetten a katonai igazgatást, az őrséget volt hivatva kiszolgálni. Az utcák elrendezését, fekvését sem Villányi Szaniszló, sem a Győr építéstörténetét feldolgozó Borbíró Virgil és Vallós István nem tudta egyértelműen azonosítani.10 A kötetbe beragasztott (és azóta elveszett) egykorú térképvázlat sem segített ebben. Ezen, miként az Agnelli féle 1566. évi rajzon is, csupán egyes házcsoportok és nagyobb épületek voltak lokalizálhatók. Talán éppen annak megfelelően, hogy ezek voltak a kőépületek, a „valódi házak" és mellettük a számtalan kisebb-nagyobb felépítményt még ábrázolni sem lehetett. Növeli a bizonytalanságot, hogy az utcák elnevezése érdekes módon csupán egy esetben 9 Ebben a jegyzékben, szemben az 1564. évivel, nem szerepel a rác templom és a szemétlerakó (Misthof). 10 Ld. Villányi Sz.: i. m. 62-63. és BORBÍRÓ Virgil-VALLÓ ISTVÁN: Győr városépítéstörténete. Bp., 1956. 449
