Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr erődváros kiépítése a 16. század második felében
Gecsényi Lajos val a királyi biztosok nyomatékkai hívták fel a figyelmét a problémák megszüntetésére. Az első lépések a bástyaöv kialakítására és a falakon belüli állapotok szabályozására 1564 tavaszán történtek, amikor Pietro Ferabosco főépítész tájékoztatta a Haditanácsot a győri utcák tervezett rendezéséről.6 A rendezési terv elkészítését sürgethette az is, hogy ebben az évben 100 osztrák páncélos lovas kezdte meg győri szolgálatát, akiknek elhelyezése tovább fokozta az egyébként sem csekély terheket. Nyilvánvalóan ekkor írhatták össze mindazokat a telkeket, szám szerint huszonhetet, amelyekből a további építkezésekhez területet lehetett kiszakítani. Jellemző volt, hogy zömében 100 öl feletti nagyságukkal a városbeli átlagtelkek sokszorosát tették ki, így gyakorta két további házat építettek a meglévő mellé. Ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonosai a nevük alapján magyar iparosok, illetve néhány esetben katonák (pl. Tóth Bálint kapitány) voltak. A szabályozással összefüggésben készülhettek azok a listák is, amelyek a házaik, lakásaik elbontása miatt kárpótolt és más helyütt újonnan építkező lakosok, valamint a lebontandó épületek és tulajdonosaik névsorát rögzítették. Az előbbiek 183 főt, az utóbbiak 95 főt tettek ki, azaz összesen 278 személyt érintett a bontás és újjáépítés. Az új helyre költözők között szép számmal voltak az osztrák lovasság tisztjei, különböző alsó-ausztriai nemes családok tagjai, Spilenberger és Weller kapitányok, Hannibal von Zinzendorf, Graf Ferdinand Nogarol, von Eytzing, von Stamp, von Rueber, von Landau, von Hochenburg, von Puchaim, a magyar huszárok egyik kapitánya Kolos János, egy olasz kőműves mester Peter Fisedo, a harmincados, bizonyos Bernfuß. A bontásokkal és építkezésekkel összefüggő helyrajzi utalások szerint a változások a város egész területét érintették. A Haditanács jegyzőkönyveiben 1564-ben gyakorta ismétlődnek az építőanyag kiutalásokkal kapcsolatos bejegyzések, megerősítvén ezt a képet.7 A munkálatok a következő években folytatódtak. 1565-ben László deák (talán éppen a megye alispánjával azonos személy) kérte, hogy tekintsenek el házai lerombolásától, 1566-ban a káptalan az iskolaépület számára kért mentességet, amely az új élelmezési ház kemencéinek az útjában állt. Ekkor épült számos más katonai ellátó épület, így a szertár, a sörfőzőház, az élelmezési ház is. 1566-ban a városban pusztító tűzvész újabb lendületet adott az átalakításoknak, ám ez nem volt több mint egy közbeeső állomás a több éve folyó munkálatokban. Mi sem mutatta ezt jobban, mint az a tény, hogy 1567 nyarán a telekkönyv felvételekor csupán 31 helyet (az épületek 3,5 százalékát) jelölték „égettnek". Fontos megjegyeznünk, hogy a változások 1567 után is folytatódtak és még több éven át tartottak. Ennek megfelelően még 1568 májusában is utalásokat találunk a telekkönyv felfektetésére, vélhetően kiigazítására.8 * * ÖStA KA HKR Bd. 143. Reg. 1564. 33., 51. 7 Uo. 90., 96., 102., 114. 8 Uo. Bd. 147. Reg. 1567-1568.134. és HKA HFU. Protokollen. Bd. 277. Exp. 1568. 226. 448
