Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr erődváros kiépítése a 16. század második felében
Győr erődváros kiépítése Christoph Lamberg várkapitány végül is egyetlen lehetséges döntésként felgyúj- tatta a várat és elvonult katonáival. A nehezen meginduló helyreállítás kezdetben a hajdani állapotok visszaállítására, a püspöki vár sérüléseinek a kijavítására törekedett. A '40-es évek elején a váralján fekvő káptalani mezővárost is palánkkal kerítették, 1545-ben már álltak a városkapuk, a palánkot árok vette körül. A végső döntés az építkezések kiterjesztéséről azonban csak egy évtizeddel később következett be, amikor Sforza Pallavicini országos főkapitány javaslatára a bécsi Haditanács elrendelte az egész váralját körülvevő, bástyákkal tagolt fal- és árokrendszer építésének megkezdését. A helyi jellegű török hadjáratok (Tata elfoglalása: 1557) hatására ekkor egy ideig változatlanul a régi fapalánkok javítása folyt, ám ezenközben — a kor legnevesebb olasz építőmestereinek bevonásával — megindult a korszerű erőd tervezése. Az 1559 táján Pietro Ferabosco munkája nyomán elkészült modell ennek megfelelően egy olasz típusú erődítményt ábrázolt. Az 1559. évi országgyűlésen benyújtott királyi előterjesztés a legsürgősebben megerősítendő nyolc vár között sorolta fel Győrt. A következő évben Francesco Benigno és Bernardo Gabellio irányításával megkezdődött az építkezés. A Rába és Rábca folyók által közrefogott Szigeten felállított téglavető kemencék ezer számra ontották a téglát, az alapokat erősítették a környékbeli lebontott plébániatemplomok faragott kövei, Deutsch-Altenburgból dereglyék tucatjai szállították a meszet és nyers követ. 1561-ben a királyi biztosok már az új vár szerkezetének elkészültéről számoltak be jelentésükben. Elsősorban a bástyák és falak magasítása, az ágyútelepek (górvédek) és kazamaták megépítése, az árkok mélyítése jelentette a további feladatot.4 Az 1540-es évektől Győr védelmi jelentőségének növekedésével — miközben a környékbeli elpusztult településekről jó néhányan találtak itt menedéket — számottevően emelkedett a városban állomásozó lovas és gyalogos katonaság létszáma. A végváriak megtelepedése együtt járt állandó városi szálláshelyeik megszerzésével. Kezdettől fogva napirenden voltak az erőszakos foglalások, a tulajdonosok kiűzése házaikból, az istállók, pincék elvétele. A mezőváros tanácsa 1556-ban a pozsonyi tanácshoz írt levelében arról panaszkodott, hogy a városban rengeteg a katona, akiket képtelenek ellátni.5 A tisztek elsősorban a kanonokok kőházaiban telepedtek meg, míg a legénység a polgári lakosság házaiban, kertjeiben húzta meg magát, ahol sövény- és deszkabódékat emelt. Nyilvánvalóvá vált, hogy a katonaság hosszú időre rendezkedik be Győrben és a felduzzadt állandó őrség még jelentős számú iparost is von maga után, akiknek meghatározó szerep jutott az élelmezésben, a fegyver és ruházati ellátásban, az építkezéseknél. A falak közé szorított erődváros utcái és terei ennél fogva egyre szűkebbek és rendezetlenebbek lettek. Eck Salm főkapitány beiktatása alkalmá4 A város 1526 utáni történetének összefoglalására ld.: GECSÉNYI LAJOS: Győr városa 1526 után. Arrabona, IS. Győr, 1976., ill. jelen kötetben, valamint PÁLFFY Géza: A császárváros város védelmében. A győri kapitányság története, 1526-1598. Győr, 1999. 22-109. 5 AMB PVL Missiles. 6886. sz. 1556. augusztus 30. 447
