Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr erődváros kiépítése a 16. század második felében
Gecsényi Lajos vélhetően meghajolt a parancs előtt és a kért jutalom kifizetését követően visszaadta az elvitt iratokat, amelyek részben alapjául szolgáltak a telek- és tulajdonviszonyok tisztázásához. A kötetté fűzött2 másolatokat együttesen Hans Wolf Springer — ismereteink szerint a bécsi Haditanács jegyzője — aláírása és II. Ferdinánd (1618-1637) pecsétje hitelesíti. Ez feltételezi, hogy a másolatok a ma ismeretlen helyen lappangó eredeti alapján3 1617, az újabb telekkönyvi felvétel alkalmával készültek, de haditanácsi hitelesítésükre már Ferdinánd trónra lépését követően került sor. (Az 1617-ben készült összeírást a felmérésben részt vevő 11 tagú polgári és katonai vegyes bizottság tagjai aláírták és megpecsételték.) A forrás német nyelve erősen torzult. Nem csupán a magyar család- és keresztnevek többsége szerepel hibásan, gyakorta értelmezhetetlenül, de számos helyesírási pontatlanság, következetlenség nehezíti a német nevek azonosítását is. Ez is közrejátszott abban, hogy nem készítettünk összevont névmutatót, és természetesen nem közöljük az első három jegyzékhez készült korabeli névmutatókat sem, amelyek az esetek többségében a keresztnevek rendjébe sorolták a tulajdonosokat. A kötetben található első és negyedik jegyzéket magyar fordításban és értelmezésben Villányi Szaniszló tette közzé a jegyzetben hivatkozott munkájában 58-61. és 126-138. oldalakon. Jelen közlésünk betűhív, javításokat nem végeztünk. Az erődváros kialakulása és fejlődése Az oszmán-török hatalom magyarországi terjeszkedése az ország fővárosának elfoglalását követő évtizedekben mind erőteljesebben állította előtérbe a Bécs felé vezető útvonalak mentén fekvő várak megerősítésének fontosságát. A védelmi vonal egyik természetes láncszemének a győri vár kínálkozott, amely a Duna, a Rába és a Rábca találkozásánál évszázadok óta ellenőrizte a folyami átkelőket és a Duna-Bakony közötti síkságot. A püspök tulajdonában lévő castrum ekkortájt már több éve alkalmatlan volt érdemi védelmi feladatok ellátására. 1529-ben a Bécs elleni szultáni hadjárat idején a hatalmas túlerő láttán 2 A jelenlegi kötés, a régi egyszerű — a belsejében lévő kalendárium-lapok azonosítása szerint — 17. század eleji, már-már széteső pergamen-kötés helyett készült 1983-ban Budapesten, a Magyar Országos Levéltárban. 3 Villányi Szaniszló, aki első ízben publikálta a telekkönyv egyes részeit, arra hivatkozik, hogy Ráth Károly szerint az eredeti a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában található. Ld.: VILLÁNYI Szaniszló: Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. Értesítő a pannonhalmi Szt. Benedek-rend győri főgymnasiumáról az 1881/82. tanév végén. Győr, 1882.123.1. jegyzet. Az MTA Kézirattára vezetőjének, Dr. Rozsondai Marianne asz- szonynak a közlése szerint, amelyet ez úton is köszönök, az eredeti példány jelenleg nem található a gyűjteményben. 446
