Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr erődváros kiépítése a 16. század második felében
GYŐR ERŐDVÁROS KIÉPÍTÉSE A 16. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A Győr Város Levéltárában őrzött városi telekkönyvek első kötete jelen ismereteink szerint a 17. század első harmadában több telek- és házösszeírás egybemá- solása révén keletkezett. Eredetileg a benne foglalt öt jegyzék közül az elsőt, 1567. június 9-14. között Thomas Eyseler, Bécs város, ekkortájt Győr építési főfelügyelője készítette az erődváros különböző típusú lakó építményeinek és telkeinek (házak, kisebb házak vagy kunyhók, lakások, égett házhelyek, házhelyek) összeírása során. A második, harmadik és negyedik jegyzék keletkezési időpontja és készítője ismeretlen, az általuk rögzített állapot azonban az 1564. évhez köthető, amikor a mezővárosban megtörtént a bástyák és a várfalak vonalának meghatározása, sor került a még felosztható telkek és az erődítések vonalába eső lebontandó házak számba vételére. Az utóbbiak esetében, amelyeknek lakóit másutt kiosztandó helyekkel kártalanítani kellett, meghatározó fontosságú volt annak a felmérése, hogy a kárpótláshoz, hány házhelyre van szükség és ezek hány ölt tesznek ki. Ötödikként a kötetben azoknak a névsora következik (új lapszámozással), akik Győr 1594 szeptemberében bekövetkezett elestét megelőzően — különböző jogcímen — bírt, vagy azt követően örökség, házasság, vétel útján szerzett házaikat kérték vissza és a visszanyert tulajdonukra kötelezvényt (reversálist) állítottak ki. A névsor, amely a tulajdonosok foglalkozására és az építmény fekvésére vonatkozó adatok mellett számos fontos információt (tartózkodási hely, rokoni kapcsolatok, a tulajdonszerzés jogcíme) rögzít, keltezetlen, de több olyan időpont szerepel benne, ami lehetővé teszi keletkezésének hozzávetőleges meghatározását. Az utolsó dátum 1602. március 28., ez előtt tehát az összeállítást nem zárhatták le, ami azt jelentheti, hogy elkészítése összefüggött a város földesura, a győri székeskáptalan által 1601 augusztusában a ház- és telektulajdonjogok érvényesítésére vonatkozóan közzétett felhívás végrehajtásával. Ebben az időben sikerült egyébként visszaszerezni a katonai hatóságoknak az 1567-ben készült telek- és házösszeírást, amelyet — más iratokkal együtt — Ahasver Rottenberger (ekkor bécsújhelyi építőmester és hadiszertárnok) 1594- ben a török elől menekülve magával vitt a győri építőmesteri hivatalból. A fontos dokumentum átadását Adolf Schwarzenberg nevében Siegmund Hager főkapitány már 1598 júliusában követelte, mondván, hogy a polgárok, katonák és kereskedők ismét át akarják venni a tulajdonukat. Több évi eredménytelen huzavona után 1602 nyarán Eggenberg főkapitány a Haditanács szigorú intézkedését kérte, mivel — előterjesztése szerint — a város visszafoglalása óta állandó viták folynak az egyháziak és világiak, a polgárok és a regiment-alattvalók között a telkek miatt. A telekkönyv — érvelt Eggenberg — nem csak a jogszerűség, de a régi rend és a kiváltságok helyreállítását is segítené.1 Végül is Rottenberger 1 ÖStA KA HKRA Exp. 1602 May 5. és Juni. 4. Győr erődváros kiépítése, 445-452.
