Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr határa a XVI-XVII. században (Kertek az erődváros körül)
Gecsényi Lajos szolgáját Bolla elfogatta és emiatt a szigeti kertben a gyümölcs, szőlő és vete- mény őrzésére külön embert kellett fogadnia, de a kertben így is kárt tettek.59 Nem egy alkalommal találkozunk olyan polgárokkal, akiknek a Sokorói kapu előtt éppúgy volt kertjük, mint Szigetben. így volt Borbély Kristóf (1631), Tolnai János deák (1634), Bajusz Mihály (1640), Opicz János (1641), Sándor Kata (1644) esetében.60 Ismét csak lehetőségként említjük: talán különböző jellegűek voltak ezek a kertek? Az egyik helyen szérűskert a másik helyen gyümölcskert? És végül a kertek harmadik csoportja Újváros kerítésén kívül feküdt. 1629- ben és 1632-ben a török innen is rabolt el állatokat.61 1650-ben Földessy Anna asszony (nemes Semberger György, majd Tamássy János felesége) egy szérűs- kertje elfoglalása miatt tiltakozott.62 1673-ban Esterházy János főkapitányhelyettes Gáborjáni őrkanonoktól az újvárosi „gyöpön" fekvő kertjét szerette volna megvenni, a saját „puszta" kertje mellett.63 1699-ben Lukácsi Mihály „az Úyvarosban levő Majorok között egy puszta kert helyett, mely vagyon az Pelerek Majorjok végében" más javaival együtt a győri evangélikus egyházra hagyományozta.64 Egy a XVIII. századra átmutató adat szerint 1706-ban Finta Mihály kovács az újvárosi majorok között fekvő puszta helyéről, 1707-ben Bogdán Gergely két újvárosi majorhelyéről rendelkezett.65 Ezek tehát a Győr falai előtt délkeleti, déli és nyugati irányban elhelyezkedő szérűs-, majoros-, veteményes-, gyümölcsöskertek. Földrajzi kontinuitásuk a XVI. század közepétől nyomon követhető. És miként erre már Filep Antal felhívta a figyelmet, továbbélésük a XVIII., sőt a XIX. században is bizonyítható. 1739- ben Mecséry Dániel alispán utasítására adatokat gyűjtöttek a győri vásárbíró működéséről, a városi helypénz beszedésének gyakorlatáról. A kérdések között szerepelt az is, hogy a Pusztai kapu előtt a majorokban a sertésektől és más marháktól szedett-e helypénzt a vásárbíró. Csapó György (75 éves) újvárosi lakos szerint a majorokban nem a vásárbíró, hanem a vicehadnagy vagy a fertálymester szedte a pénzt a vidékiektől. Balogh István (59 éves) vallotta, miszerint a majorokban csak annak a majorgazdának fizettek, ahová a sertéseket hajtották, és akivel megalkudtak az éjszakai hálásról.66 Noha a források rendkívül hiányosak, bizonyos következtetések a kertek tulajdonjogára, tulajdonformájára is levonhatók. A már említett néhány adásvételi ügy azt mutatja, hogy a kertek általában szabadon, a városi házaktól teljesen függetlenül cseréltek gazdát. Elvben az újvárosi és pusztai kertek, miként a város is, a káptalan földesúri hatalma alá tartoztak. Nincs tudomásunk arról, hogy 59 Olasz (Kácz) János: GyEL GyKHL Okmánytár. Fasc. 286. No. 28830. Zok Péter pere: GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 8. köt. 278. 60 A végrendeletek a már korábban hivatkozott jegyzeteknél. 61 RÁTH K.: i. m. 114-115. 62 GyEL GyKHL Okmánytár Lad. 27. Fase. N. No. 611. « MOL P1291III. 10. 64 HORVÁTH J.: i. m. III. köt. 198. 348. sz. 65 GyEL GyKHL Libri testamentorum. 3. köt. 30-310. és 314-315. 66 GyMJVL GyVL Győr város magánokiratai. 753. sz. 442
