Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr határa a XVI-XVII. században (Kertek az erődváros körül)
Győr határa e kertek után tulajdonosaik a káptalannak cenzust vagy természetbeni adót fizettek volna.67 Ezzel szemben Szigetben a püspök rendszeresen beszedte az adót. A káptalani földesúri joghatóságra azonban valami mégis utal. Ez pedig egy 1638-as adásvételi ügy, amikor éppen Grebechy Gáspár volt megyei alispán kertjét, melyet a káptalan fiúörökös hiányában elfoglalt, újból értékesítették.68 A város körüli allodiális kertekről, szérűskertekről kialakított képhez tartozik, hogy a városi polgárság egy része állatait távolabbi falvakban neveltette, tartotta, vagy kereskedelmi célokra a környékbeli legelőkön járatta.69 Korponai Miklós polgárnak Bodó György polgártársával közösen volt egy majorháza Újfaluban. (1632) Farkas András harmincados, volt alispán Mezőőrsön nemes Pap Lukácsnál juhokat, ökröket, szarvasmarhákat neveltetett (1673). Sándor Kata Barmazon tartott teheneket (1644),70 Torkos András tőzsér, Kalmár Simon és mások gulyái a hajdani Félegyháza (a mai Kismegyer tájékán) határában legeltek. A város polgárai bérelték a szentvidi és ikrényi pusztákat, Tarisznyavár környékét, Szentiván határát, ahol az alföldi marhát füveltették a hosszú út után, eladás előtt. Gazdag juhnyájak, gulyák legeltek távolabb Mezőőrs, Pér, a szomszédos Komárom megyei puszták (Neszkenye, Tarcs, Szolgagyőr, Vasdinnye, Tárkány) vidékén. A XVII. század végi határjárások baromélő földeket, itatókat említenek rendre ezen a tájon, a legfontosabb kihallgatott tanúk a gulyások, juhászok, pásztorok voltak. Ez azonban már messze túlterjedt Győr határán.71 67 A városi polgárság a házai, telkei után censust fejenként nem fizetett. A káptalani számadáskönyvekben nincsen nyoma, hogy a kertek után külön censust szedtek volna. 68 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 8. köt. 258. 69 Vö. az alföldi mezővárosok pusztagazdálkodására: Búza János: „Pusztán hagyott" puszták a XVII. század második felében (Adalékok Kecskemét és Nagykőrös pusztabérleteinek történetéhez). Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára. Szerk.: BertÉnyi Iván. Bp., 1980. 70 Ld. a már hivatkozott végrendeleteket. 71 Ld. erről: GECSÉNYI Lajos: Gazdálkodás és társadalmi mobilitás a győri pusztán a XVII. században. Arrabona, 31-33. Győr, 1994. 443
