Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr határa a XVI-XVII. században (Kertek az erődváros körül)
Győr határa egyik feküdt a pusztán.36 1657-ben Kosich Mészáros György végrendeletében szerepelt a kert.37 Fentebb már említettük, hogy a XVI. században a káptalannak, mint Győr földesurának is volt kertje a városfalakon kívül. Annál is inkább szüksége volt rá, mert a káptalan tagjainak élelmezésére beszállított terményeket, állatokat itt tárolhatták, őrizhették. 1673-ban a káptalannak járó báránytized ügyében tartottak tanúkihallgatásokat. Horvát András újvárosi lakos, a káptalani dékánkanonok szolgája elmondta, hogy a tizedbe szedett bárányokat a káptalannak a Sokorói kapu előtt fekvő kertjébe hajtották. Innen hosszú rudakkal lezárt kocsiban vitték az állatokat alkalmanként a városba.38 1638 áprilisában Bonczidai Márton győri harmincadosnak több helyi mészáros mesterrel folytatott kártérítési ügyében utóbbiak azzal fenyegették a harmincadost, hogy ha nem téríti meg kárukat, akkor lefoglaltatják a kertjében lévő ingóságait.39 Említettük a pannonhalmi főapát kertjét is. Erről 1637-ből bővebb ismereteket kapunk, amikor Csanaki Balázs tiszttartó ellen folytattak vizsgálatot. A tanúk közül Oppaka György nemespolgár, a főkapitány magyar titkára vallotta, hogy látta, amikor Csanaki kertjébe fát hordtak a jobbágyok. Szalai Márton polgár szerint: „Azt kertben, hallom, hogi faiat, szenaiat oda takarta." Különösen érdekes azonban Babochay Lőrinc vallomása: „Az szénát melj az kamaras urakat illette volna, az maga kertiben takartata, az úr jobági hortak az urak zamara, ü kereskedő embörök samara, az kik kertiben soktak szallani, azoknak pénzért eladta vásárok es sokadalmakor."40 Itt már nem egyszerűen szérűskertekről vagy allodális kertről van szó, hanem a vásárok, sokadalmak egyik fontos kiegészítő színhelyéről, ahová a kereskedők állataikat is behajtották, ahol éjszakáztak és alkalmanként üzleteket is kötöttek. 1638-ban bizonyos tolnai, hódoltsági emberek „török árukat" hoztak Győrbe néhány szekérrel s ezeket Horvát Pál egykori városbíró kertjében árulták. Az aktuális városbíró ezért négy vég posztót elkoboztatott tőlük, mert a kereskedést a városnak nem jelentették.41 1641-ben Zirci Ferenc banai jobbágy Kracz István kecskeméti lakost perelte a város tanácsa előtt. Zirci az egyik szombati piacra több állatot hajtott fel a szentiváni mezőről. Ámde Zirci és Kracz között egy tehén miatt vita keletkezett, mire az állatot behajtották Török Farkas kertjébe és a piacot felügyelő városi esküdt ott hallgatta meg a tanúkat. Időközben beesteledett és így Zirci a kertben éjszakázott, ahonnan a törökök éjjel elhurcolták. Nagy fáradsággal és tetemes költséggel szabadult. Bajai miatt Kráczot 38 Uo. 147.195. sz. 37 Uo. II. köt. 134.188. sz. és GyEL GyKHL Libri testamentorum. 3. köt. 73. 38 CsPPL CsPKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 7. köt. 74. és köv. 39 MOL E 210 Tricesimalia. Győr, 1638. május 2. GyEL GyKML Téka IV. No. 1331. 41 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 7. köt. 316. 439
