Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr határa a XVI-XVII. században (Kertek az erődváros körül)
Gecsényi Lajos okolta, mondván, ha nincs a hosszadalmas vita, akkor nem maradt volna a kertben.42 A kerteken folytatott állattartás, a kereskedők (főként az alföldi, hódoltsági emberek, akiket nem engedtek be a városba) kertekben való megszállása magyarázza, hogy tavasztól késő őszig mindig tartózkodtak ott emberek, akik a törökök számára a várőrség orra előtt is szabad prédát jelentettek. 1620-tól ismert adatok szerint száz számra hurcolták el innen az embereket és állatokat. Védelmet valójában a végvári katonaság jelenléte is csak nagyobb török csapat felbukkanása esetén, nappal jelentett. A kisebb portyák ellen, még ha a vár körüli tarisznyavári vagy világosvári megfigyelőpontokról jelezték is felbukkanásukat, a végváriak nem vállalkoztak „kiszáguldásra". A sövényekkel, árkokkal teletűzdelt területen a lovasok igencsak nehezen mozoghattak volna. Éjjelente természetesen a várkapu felnyitására sem volt lehetőség. A hetipiacok, vásárok, nagyobb mezőgazdasági munkák alkalmával a városi polgárság saját őrsége teljesített fegyveres szolgálatot a vásártéren, de fegyvert viselt sok kereskedő, illetve szolga is.43 A Sokorói kapu előtti térségen, pontosabban: kicsit távolabb, azonban nemcsak szérűskertek feküdtek, hanem hagyományos, valószínűen veteményeskertek is.44 Erre utalnak azok az adatok, amelyek szántóföldenként bevetett, de bekerített, kertnek nevezett területekről szólnak. 1613-ban Csiszár János özvegye Katalin asszony a fiának hagyott egy kertet „kiben vetés vagyon".45 1627-ben Szilágyi János özvegye panaszolta testvérét Szeghy Mihályt valamint Böröczk Gáspárt és Szombath Szabó Györgyöt, mert egy darab szántóföldet, amely eredetileg az ő kertjéhez tartozott, elfoglaltak tőle, sövénnyel kerítették és bevetették.46 1631-ben két kertész hurcoltak el a törökök éppen az itteni kertekből, tehát a terület jellegéhez nem férhet kétség.47 1645-ben nemes Egri Márton a Sokorói kapu előtt két kertről (az egyiket „drága pénzen" vásárolta) és „kert hel" szántóföldekről végrendelkezett. Utóbbiak bizonyára nem szérűskertet jelentettek. Egri végrendelete azt is példázza, hogy a kerteket tulajdonosaik után tartották számon: „az Lengel és Virgilius kertek mellet" feküdtek ugyanis az ő birtokai.48 Nemes Szombath András özvegye Csatári Katalin 1655-ben a pusztán fekvő kertjét hagyta fiára, a keszthelyi plébánosra.49 1681-ben Szakmári Szabó Ferenc, 42 Uo. 8. köt. 57. 43 A városi polgárok saját őrszolgálatáról: GECSÉNYI LAJOS: Városi önkormányzat Győrött a XVII. században. Arrabona, 22-23. Győr, 1986., ill. jelen kötetben. 44 Vö. Filep A.: i. m.: 107. 45 Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból. I. köt. 1600-1630. Győr, 1995. 41.15. sz. 46 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 1. köt. 190. 47 Idézi: FlLEP A.: i. m. 103. Villányi alapján. 48 GyEL GyKHL Okmánytár. Fasc. 296. No. 28 841. Közli: Horváth J.: i. m. II. köt. 128. 182. sz. „Lengyel" vélhetően azonos az egyik győri lovastiszttel, Tóti Lengyel Jánossal, „Virgilius", pedig Virgilius Beccaria polgárral. 49 Horváth JÓZSEF: Győri végrendeletek a 17. századból. III. köt. 1655-1699. Győr, 1997.13. 230. sz. 440
