Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr határa a XVI-XVII. században (Kertek az erődváros körül)
Gecsényi Lajos megfogalmazott sérelmek között olvashatjuk, hogy a polgároknak a saját földjein termett vagy pénzen vásárolt búzáját, melyet a városkapu előtt tárolnak, a főkapitány nem engedi a városba vinni, hanem saját búzáját adja el nekik.15 Hasonló adatokat ismerünk a XVI. század második feléből, a győri püspök tulajdonát képező Szigetből. A Rábca és a Duna között fekvő területen az 1550- es évek végétől a várépítkezésekhez szükséges téglák égetése folyt. Ám a védett helyen hamarosan megtelepedett és házat épített néhány ember, majd pedig a győri polgárok kezdtek ott kerteket kialakítani. 1564-ben a király arra utasította Salm főkapitányt, hogy a téglaégetés zavartalansága érdekében bontássá le a kerítéseket és temettesse be az árkokat.16 1592-ben, a püspöki urbárium szerint, 67 jobbágy lakott Szigetben, de közülük többen csak allodiális kertekben éltek, telekbelsőséggel sem rendelkeztek.17 Thobias Groff győri harmincados ugyanebben az évben összefoglaló jelentést készített a Szigetben lévő kertek kialakulásáról és sorsáról. Ebben megerősítette, hogy az 1560-as évek közepén Hans Rueber ezredes egy nagy majorságot és egy mulató-kertet (Lustgarten) rendezett be a területen, amelyet utána Eck Salm főkapitány használt. A Salm halálát követően elpusztult létesítményeket Andreas Teuf fel állíttatta helyre s ő engedélyezte, hogy a hódoltságból elűzött jobbágyok is házacskákat, majorságokat és kerteket alakítsanak ki itt, ahol szántóföld művelésére, legeltetésre nem volt egyáltalán lehetőség. A jelentés készítésének idején sok magyar, német és olasz katona és polgár rendelkezett itt majorsággal, gyümölcsöskerttel.18 Teuffel és utódai egyébként az itteni majorságokban tárolták a lovaik ellátásához szükséges szénát és más takarmányt. Azaz a Sziget, amely hamarosan visszakerült a püspök fennhatósága alá, biztonságos lehetőséget adott nem csak tárolásra, de az élelmezéshez fontos, és az erődváros közvetlen szomszédságában a gyümölcs-termesztésre is. Végül egy korábban ismeretlen helyszínrajz ábrázolásáról megismerhetjük az újvárosi kertek helyét, a külváros nyugati kerítésen kívül is. A győri vár 1594- es ostromáról készült rajzon e területen három, részben fával ill. szőlővel jelzett kertábrázolás látható.19 Összegezve a XVI. századi adatokat megállapíthatjuk, hogy az ismert forrásokban korábban nem azonosítható „kert" fogalom bukkan fel a század közepétől, szérűskert, allodiális kert elnevezéssel. Rendeltetése szerint takarmányt, gabonát tároltak itt, állatokat neveltek. Eredetét tekintve legfeljebb találgatások15 GyEL GyKML Okmánytár Téka XIV. No. 2441. sz.; no. 2435. sz.; no. 2451. és Téka XVI. No. 2612. w MOL E 554 Föl. Germ. 817. 17 GyEL PL Capsa Y. 1592. évi urbárium. 18 ÖStA HKA RN 59. 1592. Jun. 709-717.: „In disem Siget oder Insl haben auch allerley pershonen von hoch und niedrigen Stands kriegs = undt Bürgerleütt under deutsch, wälischen undt hungern viel paumgärtten, mairhof undt dergleichen." 19 A rajz az Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv térkép-gyűjteményében található „Raab" jelzet alatt. Nyomtatásban megjelent: Archiv und Forschung. Das Haus-, Hof- und Staatsarchiv in seiner Bedeutung für die Geschichte Österreichs und Europas. Hgb.: SPRINGER, ELISABETH etc. Wien, 1993. (Wiener Beiträge zur Geschichte der Neuzeit. Bd. 20. Abbildung, 13.) 436
