Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr határa a XVI-XVII. században (Kertek az erődváros körül)
Győr határa ba bocsátkozhatunk. Ezek között talán a legkézenfekvőbb az, hogy ilyen szérűs- kertek, allodiális kertek már korábban is léteztek, ámde a fallal nem kerített város tágas térségein, az „elővárosokban" (Szent Domokos, Szent Benedek utcák, Kertesszer, Királyfölde oppidum) különösebb gondot létrehozásuk, létük nem okozott. így azután a forrásokban sem szerepeltek. Kialakulhattak viszont az új helyzetben, a szükség kényszerítő ereje alatt is, miként ez a Szigetben bizonyára így történt, egy-egy darab földterület bekerítésével. A tény az, hogy számuk a XVI. században fokozatosan, a XVII. században mind gyorsabban nőtt, típusuk újabb változatokkal gyarapodott.20 Területileg meghatározóvá lettek a város déli kapuja előtt elhelyezkedő kertek. Ebben döntő szerepet játszott, hogy 1566, Szigetvár eleste után Magyaróvár majd Győr lett a nyugat felé irányuló marhakereskedelem egyik jelentős állomása. Az évi hat alkalommal tartott vásárokra és az 1580-as évektől létező heti marhapiacra ezrével hajtották fel az Alföldről és a Dél-Dunántúlról a szarvas- marhát. Az állatok számára nemcsak legelő kellett, hanem az esetleg visszamaradt, eladatlan állatokat is el kellett helyezni néhány napra olyan zárt helyen, ahol mellettük gazdáik, hajtóik is megtelepedhettek.21 Ezek a kertek a Fehérvári (vagy másként Sokorói, ill. Pusztai) kapu előtt fekvő vásártéren túl a vár egész előterét behálózták és messze dél-délkelet felé elhúzódtak, egészen az egykori temetőig vagy akár azon túl is. Erre utalt a kertek fekvését jelölő „pusztai" jelző és „a Pusztán" történő helymeghatározás, ami a Győrtől keletre, délkeletre húzódó síkságot jelölte szűkebb-tágabb értelemben.22 A vármegye 1628-ban a kertek között fekvő utak javításáról hozott határozatot és arra a hódoltsági falvak lakóit kötelezte.23 Az utak rendben tartása az egymáshoz közel fekvő kertek között a közlekedés alapvető feltétele volt, hiszen a kerítések, árkok miatt lehetetlen lett volna a területen áthaladni. 1647-ben Görgei János, a pannonhalmi főapát tiszttartója arról panaszkodott a vármegye előtt, hogy a főapátéval szomszédos kert tulajdonosa, Török János sem a kertet, sem az utakat nem gondozza.24 1663 körül a készülő török támadás hírére Montecuc- coli főkapitány parancsára a vár védelme érdekében lerontották a Török (Sokorói vagy Fehérvári) kapu előtt fekvő házacskákat, csűröket és kerteket, mivel közel feküdtek a falakhoz, és búvóhelyül szolgálhattak az ellenség számára.25 1613-ban Kocsis Nagy Balázs azzal vádolta Pálfi Jánost a városi törvényszék előtt, hogy éjnek idején „az Rába mellett, az hol aztagokat zoktak rakni, Sokoroi 20 Vö. MARKAI László: Adatok és kérdések Debrecen törökkori agrártörténetéhez Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve, 3. Szerk.: GAZDAG ISTVÁN. Debrecen, 1976. 30. 21 GecsÉNYI LAJOS: Győr kereskedelmi szerepének változása a 16. században Arrabona, 26-30. Győr 1991. 33-34. 22 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 7. köt. 551. Pozsgay Mátyás főesperes végrendelete: „Hortum meum penes cimeterium extra portam Albae Regalis situm". 23 GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 3. köt. 212. 24 Uo. 2. köt. 425. 25 GyEL GyKML Okmánytár Téka XV. No. 2517.1680 körül készült panaszbeadvány. 437
