Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr határa a XVI-XVII. században (Kertek az erődváros körül)
Gecsényi Lajos mezőgazdasági termékek is a kárjegyzékre kerültek. így 1538-ban, amikor Török Bálint pápai katonái felégették Győrt, a tűzben a házaknál jelentős mennyiségű gabonaféleség pusztult el és számos állat elveszett. 1550 novemberében a katonaság kártételének számbavételénél a városiak árpa és zab vetéseiről, juhnyájai- ról olvashatunk.5 A XVI. századi egyedi említésekből kiderül, hogy a belsőváros és a váralja lakói házaik mellett vagy a város szélén (zöldséges, veteményes) kertekkel rendelkeztek. Utóbbiakra talán nem is elsősorban a Kertesszer nevet viselő „külváros" létezése, hanem inkább a Rábán túl, a folyó nyugati partján fekvő kertek említése utal. Nyalkái Albert c. sebastei püspök 1525-ben kelt végrendeletében saját vásárolt kertjét a Rábán túl a kórház/szegényház kertje mellett lokalizálta.6 A házak melletti veteményeskertekről egy alkalommal 1565-ben egy adásvétel kapcsán szerezhetünk tudomást.7 Jelentős állatállomány élt a házak istállóiban. Elsősorban igavonó ökrök, lovak, tehenek. Az istállók szerves tartozékát alkották a házaknak. 1550-ben a katonaság egy ízben korábban bezárta a város kapuját, így a csorda kinnrekedt a falakon kívül, tehenek, borjak vesztek el, törték lábukat. A katonaság elleni panaszokban egyébként is visszatérő momentum volt, hogy az éhező katonák éjjelente az istállókból kihajtották a teheneket és a bástyákon lelőtték az állatokat, húsukat szétosztották.8 A polgárság lovai számára a Rábcán túli Akol-sziget szolgált legelőül. A téli időszakban azonban városi istállóban tartották őket.9 Sajnos az istállók számáról a XVI. századi lakás/szállás összeírás nem tájékoztat bennünket, ennek alapvető célja a katonai beszállásolási helyek számbavétele volt, ámde a várvédő lovasságnak a városba települését követően annál gyakrabban szerepelnek a polgári sérelmekben az istállók, mint kisajátított helyiségek. 1703-ban — igaz ekkor már régen a vár védelmét ellátó katonaság használta az istállók döntő többségét —, az első „valódi" telekkönyv felvételekor 705 lóra elegendő istállót vettek számba.10 A XVI. század '40-es éveiig a legfeljebb csak gyenge kerítéssel körülvett, tágas váralja lakói számára bizonyára nem jelentett gondot a mezőgazdasági termékek és az állatok elhelyezése. Lényegesen megváltozott azonban a helyzet, amikor a város erődítési munkálatai az 1540-es években megkezdődtek és kezdetben palánkkal, sáncokkal, később korszerű védművekkel, hatalmas téglabástyákkal, vizesárokkal vették körül a települést. Ez nemcsak azt jelentette, hogy a váralja területe leszűkült (egyes polgárok házai is áldozatul estek az építkezésnek), de pusztultak a külvárosok is. Az erődítménnyé lett városban pedig mind nagyobb létszámú katonaság és a török elől menekült személy elhelyezéséről 5 GECSÉNYI LAJOS: Győr város 1526 után. Arrabona, 18. Győr, 1976. 207-208. 6 GyMSM GyL Középkori oklevélgyűjtemény. 125. sz.. 7 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 2. köt. 268. 8 GyEL GyKML Okmánytár Téka XVI. No. 2631. 9 Az Akol-szigetekről GECSÉNYI L.: Győr városa, i. m. 208. 10 Ez a férőhely 135 épületben oszlott meg. 434
