Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Győr határa a XVI-XVII. században (Kertek az erődváros körül)

GYŐR HATÁRA A XVI-XVII. SZÁZADBAN (KERTEK AZ ERŐDVÁROS KÖRÜL)

Négy évtizede hogy Filep Antal a néprajzi szakirodalom addig ismert analóg megállapításainak figyelembevételével felhívta a figyelmet Győr XVI-XVII. századi településtörténetének sajátosságára, a végvár-város körüli „kertekre".1 Megfigyelései, megállapításai máig alapvetők a jelenség lényegét illetően, így elsősorban arra törekszünk, hogy az általa felhasznált források körét bővítve, a város gazdasági struktúrájának előterében vegyük szemügyre a győri határ képét a török hódítás évszázadaiban. Azzal a szándékkal, hogy ezzel is bővítsük a kora újkori magyar városfejlődésről felvázolható képet.

A győri helytörténeti kutatók — mindenekelőtt Villányi Szaniszló és Bedy Vince — már korábban feltárták a város középkori településszerkezetének sajátosságait, rámutattak a belsővárossal és a váraljával, azaz a tulajdonképpeni várossal lazán összefüggő mezőgazdasági jellegű „külvárosok" létezésére. Ez a kép, miként más magyar városok esetében is — Győr latin megnevezése a XVI. század közepéig, olykor tovább is, „civitas" — olyan várost állít elénk, ahol a szűkén vett városmagban az egyháziak, a polgárság, az iparosok, kereskedők és a hozzájuk kapcsolódó szolgaszemélyzet, ellátását részben a „külvárosok" mezőgazdasági termékei biztosították. Ezekből a termékekből, a többi környékbeli település termékeivel együtt, bizonyára jutott eladásra, a városi piacon történő értékesítésre, amit éppen a győri Búza piac elnevezés jelez. Egy-egy adat azt is valószínűsíteni látszik, hogy a környező sík vidéken számottevő állattartás folyt.2

1466-ban a város melletti Hecse pusztáról, a Wrach család tulajdonában lévő 250 hízott marhából hajtottak el kettőt a Héderváryak familiárisai.3 Ami a városi lakosok részvételét illeti a mezőgazdasági jellegű munkákban, arról a középkori szokásoknak megfelelően a közeli sokorói dombvidéken évszázadok óta bírt és művelt szőlők tanúskodnak.4 A XVI. század '30-40-es éveiben azonban közvetett adatok mutatják a polgárok jelenlétét a szántóföldi termelésben és az állattartásban. Olyan hatalmaskodási ügyekről szóló információk ezek, amelyekben

1 FILEP Antal: Győr XVII. századi településtörténethez. Arrabona, 3. Győr 1961.101-109.

2 VILLÁNYI Szaniszló: Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek és lakossági viszonyai a XVI-XVII. században. Győr, 1882.; BEDY Vince: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938. Vö. Kubinyi András összehasonlító elemzésével: Kubinyi András: A középkori Magyarország közép keleti része városfejlődésének kérdéséhez. Uő: Városfejlődés és városhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén. Szeged, 2000. (Dél-alföldi évszázadok, 14.)

3 A Héderváry család oklevéltára. Közli: RadváNSZKY BÉla-ZÁVODSZKY Levente. Bp., 1909-1922. 317- 319. 249. sz.

4 A szőlővidék múltjáról az alábbi tanulmány ad áttekintést: GecsÉNYI LAJOS: Adatok a Győr környéki szőlőművelés történetéhez a XII-XVII. században. Győri Tanulmányok, 9. Szerk.: Honvári JÁNOS. Győr, 1988., ill. jelen kötetben. Sok adatot tartalmaz ezen felül: VILLÁNYI SZANISZLÓ: Győr megye és város anyagi műveltségtörténete, kiváló tekintettel a szorgalmi néposztály társadalmi helyzetére, 1000-1310. Győr, 1881., valamint a Pannonhalmi Szent Benedek rend története első négy kötete.

Győr határa, 433-443.